Bekapcsolva csak az olvashatja le a laptop kijelzőjét, aki pont előtte ül, az avatatlan szemek előtt láthatatlan maradnak a fontos információk.

Sok módja van annak, hogy belelássanak az ember laptopján tárolt adatokba – tonnányi malware és jelszóhalász támadás hullámok sora ácsingózik arra, hogy fontos információkhoz juttassa alkotóit. Ám van ennél egy sokkal egyszerűbb, mondhatni primitívebb módszer is: rá kell lesni a felhasználó kijelzőjére. Csak jókor kell lenni jó helyen: amikor jelszavakat, azonosítókat gépel be, akkor kell figyelmesnek lenni, hogy bizalmas adatokhoz szerezhessen hozzáférést arra illetéktelen személy.

Bárhol és bárki megfigyelheti az embert, legyen az egy másik vendég egy kávézóban, egy utastárs a reptéren vagy a repülőn. Ez ellen nem feltétlenül jelent megoldást a böngészőben és egyéb alkalmazásokban felhasználó-hitelesítésre szolgáló jelszavak rendszerrel való megjegyeztetése: fontos információhoz még így is hozzáférhet egy leselkedő.

Lefóliázva

Ezt a fajta módszert lehetetleníti el – vagy legalábbis teszi nagyon nehézzé -, ha a kijelzőt olyan fóliával vonják be, mely csak a képernyő síkjával merőlegesen nézve átlátható. Praktikusan ez azt jelenti, hogy kizárólag a monitor előtt ülő láthatja a megjelenő információkat, aki más szögből próbál leolvasni valamit az LCD-ről, annak mindez láthatatlan marad.

Ezeknek a megoldásoknak azonban több hátránya is van. Egyrészt a betekintéshez külső eszközt (például szemüveget) igénylő kialakítások nehézkesen használhatók, nem kínálnak felhasználóbarát módot a képernyőtartalom avatatlan szemek elől való elrejtésére. Másrészt maga a fólia gyakran nehezebben olvashatóvá teszi a kijelzőt, még annak is, aki 0 fokos betekintési szöggel ül előtte.

Ezen a problémán lendült túl a HP, amikor két, professzionális felhasználásra tervezett laptopjába úgynevezett PC privacy screent épített. Az EliteBook 840 és 1040 a 3M által használt technológiát használja, tulajdonképpen egy polarizált szűrőről van szó, amit magába a kijelzőbe ágyaztak be. Hatalmas előnye a korábbi megoldásokkal szemben, hogy igény szerint be- és kikapcsolható. Az alábbi videón látható, hogyan működik:

Utóbbi állapotban a hordozható számítógép megjelenítője nem különbözik egy átlagos laptop LCD-től; ugyanolyan fényes és tisztán látható, mint a polárszűrőt nem tartalmazó modellek. A funkciógomb és az F2 lenyomásával azonban aktiválódik a szűrő, és máris csak az férhet hozzá a monitoron megjelenő tartalmakhoz, aki a kijelző síkjára merőlegesen nézi azt. Ebben az esetben egy kicsit halványabban látszik az LCD képe, a nullától pár fokkal eltérő szögben tekintve a megjelenítőre azonban teljes mértékben láthatatlanná válik az információ.

A HP beágyazott privacy screent tartalmazó két modellje szeptemberben válik elérhetővé. Nem kizárt azonban, hogy a jövőben több hasonló, igény szerint be- és kikapcsolható, beépített polarizált szűrővel rendelkező hordozható számítógép jelenik majd meg. Na persze nem a konzumer piacon – a technológia árnövelő hatását csak azok fogják megfizetni, akik munkájukból kifolyólag értékelik ezt a fajta védelmet.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.