Éves szinten 350 százalékot nőtt a kifejezetten játékosoknak fejlesztett kijelzők szegmense.

Nem csoda, hogy a szívükön viselik a gyártók a gamer monitorok piacát, hiszen azon kevésbé öldöklő a piaci verseny, és így magasabb profitszintet lehet elérni az eladott készülékeken. Emellett egyáltalán nem stagnáló szegmensről beszélünk: az IHS Markit elemzése szerint éves szinten 350 százalékos bővülést produkáltak az érintett kijelzők eladásai.

Felfutóban levő piac

Mindez darabszámban kifejezve azt jelenti, hogy 2017 első felében 1,1 millió gamer monitort tudtak értékesíteni a piaci szereplők (becslések szerint a teljes évi adat meg fogja haladni az 1,6 milliót). Ezzel pedig komoly fellendülést tapasztalhatnak a gyártók, akik így ebben a szegmensben viszonylag szabad kezet kapnak a kísérletezésre. Ívelt kijelzők, extra vékony kávák, érintésérzékeny kialakítás, drasztikusan megnövelt képfrissítés: szinte nincsen olyan funkció, amire ne lenne érdeklődés.
 


Ráadásul a számítógépes játékokat komolyan vevők az átlagos PC-tulajdonosnál jóval vastagabb pénztárcával rendelkeznek. Ahhoz ugyanis, hogy a vizuális élmény maximalizálható legyen, nem csupán egy jó monitorra van szükség, hanem izmos hardverre is. A kriptovaluta-bányászás miatt elszaladt videokártyás árak egyre magasabbra tornásszák a gamer konfigurációkra elköltendő összeg határát (ahogyan a memóriaár-emelkedés is), így már kevésbé tűnik riasztónak a kijelzők – forintban nézett - hatszámjegyű ára.

De mitől számít gamernek egy monitor? Jellemzően nagy képfrissítéssel (100 Hz vagy afelett) rendelkezik, illetve számos egyéb mellett támogatja a G-sync, Free-sync standardokat. Globálisan az Asus vezette ezt a piacot 2017 első felében, 17,4 százalékos részesedéssel, melyet az Acer követett 12,4 százalékkal. A látványosan növekvő piaci szegmens az eddig még tétovázó gyártókat is belépésre készteti, ennek eredményeként az év végére már közel 20 márka versenyez a gyártók kegyeiért.

Itthon is fókuszba kerül

Hazánkban a gamer monitorok piacát az LG vezeti, 60 százaléknál nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik a dél-koreai gyártó. Ezt az olyan újdonságoknak köszönheti, mint például a szerdán bemutatott, kategóriájában első G-sync monitor. A közel 300 ezer forintba kerülő, ívelt kialakítású készülékkel azért tette le a voksát az Nvidia technológiája mellett, mert utóbbi gyártó videokártyái az elmúlt években, nagyjából 2014 közepétől egyre inkább dominálják a desktop gamer piacot.

Az LG 34CU89G különlegessége, hogy a 34 inches képátlójú készülék 21:9-es képaránnyal rendelkezik. A 144 Hz-es frissítést és 2560x1080 pixeles felbontást nyújtó IPS panelen megjelenő színek az RGB skála 99%-át fedik le. Emellett olyan nyalánkságokkal látták el, mint a célzást segítő funkció vagy a sötétebb látványvilágú helyszínek jobb megjelenítését biztosító feketestabilizátor.

Talán virtuálisan jobban focizunk

Kétségtelen tehát, hogy Magyarországon is van érdeklődés a gamer szegmens iránt. Ezt bizonyítja az a múlt heti kormányzati bejelentés, mely 2 milliárd forintot - közel 7,5 millió dollárt – irányzott elő a hazai e-sport fejlesztésére. A visegrádi négyekkel tervezett közös e-sport bajnokság részletei ugyan még közel sem tisztázottak, de a labdarúgó-válogatott Andorra és Luxemburg elleni lebőgése után talán új irányokba mozdulhat el a hazai sportfinanszírozás.

Ami biztos, hogy szerte a világon is egyre komolyabban veszik a témát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság például október végén ismerte el sportként az e-sportot. Ezzel, és a kormányzati hátszéllel, ha a dél-koreai versenyzőkkel nem is, de regionális szinten jelentős szereplővé válhatna Magyarország.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.