Reagált a globális csipipar kulcsszereplőjének, a holland ASML-nek a vezérigazgatója az uniós uniós Chips Act 2.0-ra. Christophe Fouquet (a fenti képen) a Financial Timesnak úgy összegezte véleményét, hogy a közvetlen beavatkozás nem, csak az erősebb vállalatok felépítése csökkentheti az EU függőségét a félvezetők terén.

Mint korábban megírtuk, az EU-s politikusok az amerikai technológiai vállalatoktól és az ázsiai gyártóktól való függőséget az európai vállalatok globális növekedésének és versenyképességének javítása helyett akár inkább az ipari beavatkozással is "segítenék". Az új tervezet szerint például az Európai Bizottság vészhelyzet esetén beavatkozhatna az ellátási láncokba. Az ASML-vezér ezzel kapcsolatban feltette a költői kérdést: ha "nincs saját ellátási láncod, hogyan avatkozol be?"

Egy ilyen szabályozás bevezetése az ASML-nek igencsak komoly kockázatot jelentene, mivel gyártóberendezéseik 80 százalékát Ázsiában értékesítik, míg Európában alig 1 százalékát.

Fouquet egyetért azzal a törekvéssel, hogy elsősorban európai termékeket vásároljunk, ám ehhez az kellene, hogy legyen is mit vásárolni.

Ne avatkozz be, hanem építsd fel a győzteseket

Csak egy út vezet ahhoz a célhoz, hogy Európa a félvezetőipar számottevő szereplőjévé váljon: annyi "bajnokot" kell felépítenie a félvezető-ellátási lánc minden pontján, amennyit csak lehet. Az olyan piacszabályozás, mint ami a Chips Act 2.0-ban is körvonalazódik, arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az EU-n kívülre tegyék át a tevékenységüket.

Fouquet úgy látja, az EB olyan feladatokat akar magához vonni, melyek elvégzése az iparág feladata lenne. Ilyenek az adatközpontok és csipgyártó üzemek fejlesztésére vonatkozó tervek is. Ugyanakkor a bürokrácia nehézkes. Egy gyár felépítése például legalább négy év, és főleg a korlátozó szabályok és a hosszadalmas engedélyezési eljárások miatt. És sajnos szakemberekből sincs bőség, ami szintén korlátozza a növekedést.

Az ASML is azokhoz az európai technológiai vállalatokhoz tartozik, amelyek folyamatosan lobbiznak Brüsszelben a szabályozási terhek enyhítéséért, többek között a mesterséges intelligencia területén. Fouquet szerint az EU-s MI-szabályozás a hosszadalmas engedélyezési eljárásaival, valamint a tőkéhez való hozzáférés korlátai egyaránt akadályozzák az üzleti tevékenységet.

Utóbbit az ASML igyekszik a maga eszközeivel enyhíteni: befektetőként is jelen van a piacon. Részben a hagyományos ellátási láncaihoz kapcsolódó cégekben (Zeiss), részben azon kívül (Mistral) szállt be.

_{(Fotó forrása: LinkedIn)}