A közösségi finanszírozás (crowdfunding) sosem a biztosra utazók terepe volt. Ez a fajta támogatás inkább fogható fel egy ötletbe vetett bizalom jeleként, mint egy hagyományos előrendelésként. Az ilyen projektek többsége csúszik, soknál nem is feltétlen azt kapja a támogató, mint amire a leírásból gondolt, néhány pedig sosem készül el, vagy éppen katasztrofális eredménnyel zárul.
Nem minden papsajt
A témában élen járó Kickstarter mellett másodhegedűs szerepre kényszerülő Indiegogo esetében is több kellemetlen, negatív kicsengésű történettel kellett szembesülni mostanában. Elég csak a kalóriaszámláló karkötő esetére utalni, amiről bebizonyosodott, hogy egész egyszerűen tudományos képtelenség.
Közösségi finanszírozás keretében átadott összegeket nem könnyű a csaló, vagy egyszerűen csak gyengén teljesítő projektgazdáktól visszakövetelni. A crowdfunding oldalak ugyanis csak felületet biztosítanak a felek találkozására, és mivel az ügylet a támogató és az ötletgazda között közvetlenül történik, így könnyen teszik fel a kezüket, hogy sajnos ők nem tudnak semmit tenni.
Bizalom és biztosítás
Legalábbis az elmúlt években ez volt a gyakorlat, ám a közösségi finanszírozó cégek is érezhették, hogy ha nem kezelik kellő módon az ilyen ügyeket, az bizony súlyos bizalomvesztést okozhat. Ez utóbbi pedig értelemszerűen bevételkiesést jelentene a gyűjtés teljes összegéből bizonyos részt magánál tartó crowdfundingos vállalkozásnak. Ennek megfelelően a Kickstarter ősszel módosította a felhasználási feltételeit, amelyben meglehetősen pontosan körülhatárolták, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy projekt kiírójának, és mikor köteles visszafizetni a felhasználóktól érkező támogatást.
Az Indiegogo inkább megpróbálja összekötni a kellemest a hasznossal, és egy épp most futó projektnél biztosítási opciót épített be a támogatói "étlapba". A 15 dolláros extra költség valóban hagyományos biztosításként funkcionál, azaz amennyiben a projekt jelentős, három hónapnál hosszabb csúszást szenvedne el, akkor az Indiegogo visszafizeti a teljes támogatási összeget (a 15 dollárt természetesen nem). A lehetőség egyelőre csak egy teszt, az Indiegogo a nemzetközi sajtó megkeresésére csak annyit közölt, hogy folyamatosan kísérleteznek új funkciókkal, egy ilyennek kell tekinteni a mostani témát is.
Pozitív és negatív példák
Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy bár a projektgazdákat eddig nem kötelezte konkrétan semmi a rugalmas panaszkezelésre, mégis számtalan példa van arra, amikor egy sokat csúszó projekt támogatóinak felkínálták a visszafizetési lehetőséget a készítők. Azonban ennek ellenkezőjére is lehet precedenst találni. Egy speciális kártyacsomagot kínáló projekt gazdáját ugyanis maga Washington állam perelte be, amiért sem teljesítés nem történt, sem a pénzvisszafizetés lehetőségét nem ajánlotta fel a projekt tulajdonosa. A főügyész szerint ezzel megsértették az államban érvényes fogyasztóvédelmi törvényt, és ennek szellemében fel is lépnek a közösségi finanszirozást lopásra használók ellen.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?