Az Európai Bizottság közel két éve kezdte meg a mesterséges intelligencia uniós szabályozásának kidolgozását, ami eddig jórészt egy gleccser tempójával haladt fő céljának megvalósítása felé, hogy szigorú keretek közé szorítsa a magas kockázatúnak minősített MI-alkalmazások használatát. Az új törvényekkel az Unió enyhítené az új rendszerekből fakadó veszélyeket, másrészt vezető szerepre törekszik a szabályozás területén, miután a technológiai versenyben egyelőre látávnyos lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A feladatot utóbb még jobban megnehezítette a gyors technológiai fejlődés, a felhasználók és a befektetők rohama, ami a ChatGPT múlt év végi megjelenése váltott ki.
A Reuters pénteki beszámolója szerint most lényeges előrelépés történt a tervezetek elfogadtatásában, amennyiben az Európai Parlament képviselői megállapodtak róla, hogy azokat továbbengedik a következő szakaszba, amelynek során az uniós törvényhozók és a tagállamok kidolgozhatják a törvényjavaslat végső részleteit. A háromoldalú egyeztetések során az MI-eszközöket azok kockázati szintje szerint osztályoznák, a minimálistól a korlátozottott és a magas besoroláson át az elfogadhatatlan kockázatig. Itt különösen érdekes a biometrikus alapú megfigyelés, a félretájékoztatás vagy a diszkrimináció terjesztése, és a magas kockázatú eszközök betiltását nem tervezik ugyan, de rendkívül átlátható használatot írnának elő.
Kezdik felismerni az átláthatóság szerepét
A tervezet szerint a generatív MI-eszközöket, így például a ChatGPT-t vagy a Midjourney képgenerátort alkalmazó cégeknek nyilvánossá kell tenniük, hogy rendszereik fejlesztéséhez milyen szerzői jogi védettséget élvező anyagokat használtak fel. Ez a rendelkezés egy késői kiegészítés, amelyet a hírügynökség forrásai szerint csak az elmúlt két hétben készítettek el, miután elvetették egyes bizottsági tagok javaslatát az ilyen anyagok felhasználásának tiltásáról a generatív MI-modellek betanításában. A Reuters által idézett EP-képviselő úgy látja, hogy az EP megfelelő kompromisszumot talált a konzervatívok fokozottabb felügyeletre vonatkozó kívánságaival és a túlszabályozásról szóló baloldali fantáziákkal szemben.
Mindez megnyithatja az utat a világ első átfogó, a technológiát szabályozó törvényei előtt, amelyek arányosan szabályozzák a mesterséges intelligenciát, védve a polgárok jogait, emellett előmozdítve az innovációt is. Egy iparági elemző visszafogott megközelítésről beszélt a riportban, ami nem tért el az "először betiltom, azután kérdezősködök" irányba, és az Európai Unión így tényleg a mesterségesintelligencia-technológiák szabályozásának határterületén mozog. Mint ismeretes, egyre többen találják kártékonynak a techcégek közötti versenyt a generatív MI-termékek gyors piacra viteléért: a németországi tartalomgyártók például arra szólították fel az uniós jogalkotókat, hogy tegyenek határozott lépéseket, mielőtt visszafordíthatatlan károk keletkeznének, mások szerint pedig az adatgazdaság alapjait is most kell újra lerakni.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?