Az egyáltalán nem újdonság, hogy a vírusírók – elsősorban anyagi haszonszerzés céljából – vállalati IT-infrastruktúrákat támadnak. Ezek rendszerint célzott támadások, tehát nem tömegesen terjedő kártevőket használnak. Ettől még persze a vírusírók előszeretettel gyártanak olyan trójai programnak, amelyekkel a széles körben, különösen nagyvállalatoknál használt rendszereket támadnak hatékonyan: például az SAP-t.
Az első SAP-károkozó, amely nem proof-of-concept célokkal készült
Az orosz Doctor Web kutatói figyeltek fel egy kifejezetten SAP-specifikus algoritmusokkal, funkciókkal rendelkező trójaira, amely amúgy egy banki károkozó leszármazottjának tekinthető. A még szerencsére gyerekcipőben járó trójai elsősorban azzal a céllal terjed, hogy a vállalati hálózatokban feltérképezze az SAP-klienseket, és azokat jelentse a terjesztőinek, akik így pontos képet kaphatnak a potenciális áldozataikról. A Doctor Web természetesen azonnal átadta az információit az SAP alkalmazások biztonságáért felelős ERPScan szakértőivel, így gyorsan gátat lehetett szabni a trójai terjeszkedésének.
Poljakov előadása a Hacktivity 2012-n
Azt mondhatnánk tehát, hogy minden rendben. A trójai általa kijelölt irány azonban igencsak aggasztó. Legalábbis erre utal az ERPScan műszaki igazgatójának, Alekszander Poljakovnak a nyilatkozata. "Elemeztük a kártékony programot, és megállapítottuk, hogy az jelenleg még csak ellenőrzi a telepített SAP alkalmazásokat. Úgy gondoljuk, hogy mindez csak kezdete a jövőbeli támadásoknak. Ismereteink szerint ez az első olyan SAP klienseket célzó malware, amelyet nem biztonsági kutatók készítettek proof-of-concept célokkal" – mondta az igazgatója, aki a tavalyi Hackivityn egyébként épp a legérdekesebb SAP-sebezhetőségekről tartott előadást a budapesti közönségnek.
Poljakov szerint hiába nem támadták eddig közvetlenül az SAP rendszereket. Alapvetően teljesen kézenfekvő irány – és nem csak az SAP esetében –, hiszen ha sikeres egy akció, annak komoly anyagi hozadéka lehet. Ráadásul nem kell feltétlenül végigvinni a támadásokat, mert már a fertőzött rendszerekkel kapcsolatos információk vagy a kiépített hátsó kapuk is jó pénzért értékesíthetők a feketepiacon. Ráadásul egy fertőzött kliens is elég lehet ahhoz, hogy a támadók bizalmas adatokhoz férjenek hozzá, feltérképezzék az infrastruktúrát, biztonsági réseket használjanak ki, vagy akár szolgáltatásmegtagadási támadásokkal bénítsák meg az adott vállalatirányítási rendszer működését.
Ha egy a mostanihoz hasonló károkozó rákerül egy SAP-kliensre, akkor az nemcsak arra lehet képes, hogy lekérdezze a rendszerinformációkat, a kliensszoftver verzióját stb., hanem arra is, hogy a konfigurációs állományokból kiolvassa az SAP-szerver IP-címét és a különféle beállításait. Majd a felhasználó tevékenységének monitorozásával, a billentyűleütések naplózásával vagy a hálózati adatforgalom lehallgatásával felhasználóneveket, jelszavakat kaparinthat meg. Ezt követően pedig valójában már minden azon múlik, hogy a kiszivárgott hitelesítő adatokhoz milyen jogosultságok tartoznak az ERP-rendszerben, azaz segítségével milyen információkhoz, funkciókhoz lehet hozzáférni.
Jogosultságkezelésre és patchmenedzsmentre is kellene költeni
Vannak olyan vállalatok, ahol komoly energiákat fektetnek arra, hogy megfelelően szabályozzák az SAP-felhasználók jogosultságait, ezek azonban nagy és komplex projektek. A legtöbb cég azonban majdnem mindent megenged a felhasználóknak – véli Poljkov, akinek egyébként az a tapsztalata, hogy sok szervezetnél még az alapértelmezett adminisztrátori hozzáféréseket sem változtatják meg. De ha még éles rendszerben meg is teszik ezt, akkor a fejlesztői vagy a tesztkörnyezetekben már csak elvétve. Pedig az adatbázisok egy-egy példánya ezekbe a környezetekbe is átkerülhet.
Az ERPScannél úgy tapasztalják, hogy a szervezeteknél igencsak hagy maga után kívánnivalót az SAP rendszerek patch-managementje. Jól mutatja ezt egy hat hónappal ezelőtt felfedezett, az egyik SAProutert érintő sebezhetőség sora, amely egyébként jogosulatlan távoli hozzáférést biztosíthat a rendszerekhez. Hiába foltozta be az SAP szinte a felfedezése után azonnal a biztonsági rést, az ERPScan által megvizsgált 5000 SAP-rendszernek mindössze a 15 százalékára telepítették a javítást.
(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata.)
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?