A múlt hét egyik fontos híre volt a mesterséges intelligencia kiszolgálására specializálódott adatközpont-szolgáltató, a CoreWeave tőzsdei gyengélkedése. A piacelemzők azt latolgatták, hogy vajon ez az MI-piac egy aprócska tüsszentése, vagy jó lesz feltölteni az antibiotikum-készleteket.

A Financial Times az utóbbi forgatókönyvet valószínűsíti. Az üzleti lap szerint a befektetői bizalom megrendült, és hamarosan jöhet a nagy számadás.

Az elemzések egy irányba mutatnak

Az elmúlt években a számítási teljesítmény iránti kereslet az egekbe szökött. Ömlött a pénz az új vállalatokba, a befektetők versenyt futottak az új projektekért, melyek átvilágítására egyre kevesebb időt szántak. Bár a felszín azt mutatja, továbbra is tart ez a trend, és a piac vezető szereplői, például az Anthropic vagy az OpenAI, magasabb rövid távú költségeket is bevállalnak, hogy gyorsan tudjanak fejleszteni, a háttérben valami megváltozott.

Stijn van Nieuwerburgh, a Columbia Business School közgazdásza továbbra is jelentős költéseket prognosztizál 2032-ig. Ezzel szemben a RegLayer, amely az adatközpont-építési projekteket is nyomon követi, idén október közepéig 47 olyan nagyobb szabású projektet talált, amit elhalasztottak, visszavontak, vagy valamilyen jogi indokkal blokkoltak. És a cég szerint ez is konzervatív becslés.

A Bernstein Research elemzői szerint pedig csak minden harmadik tervezett amerikai adatközpont-fejlesztés (35 százalék) tűnik megvalósíthatónak. A hitelezési problémákon túl akadályt jelent, hogy nincs megfelelő energetikai infrastruktúra, és az ellátási kockázatok miatt a helyi közösségekben is egyre nagyobb az ellenállás az ilyen beruházásokkal szemben. A Financial Times saját kutatása szerint már az ezret is meghaladja azoknak a településeknek a száma, melyek korlátozzák vagy tervezik korlátozni MI-infrastruktúrák építését a területükön.

A leghangosabbak is óvatosak

És ha valaki nem hisz az elemzőknek, higgyen Szon Maszajosinak és Jensen Huangnak: az SB Energy, a SoftBank adatközpont-fejlesztő cége, amiben az Nvidia és az OpenAI is tulajdonos, még egyetlen adatközpontot sem épített. Ahhoz pedig még több mint 170 milliárd dollár támogatást kellene összegyűjtenie, hogy le tudja szállítani azt a kapacitást, amire az OpenAI-jal leszerződött, és amiből majd csak valamikor a (távoli?) jövőben látna pénzt. Az szintén jelzésértékű, hogy cég elnapolta a tőzsdére lépésével kapcsolatos terveit.

Hasonló a helyzet a Nebiusnál is. Hiába áll a neocloud szolgáltató mögött az Nvidia, a fejlesztési projektjeihez szükséges potom 250 milliárd dollárnak csak az ötödét sikerült összekalapoznia.

A problémák másik oldala, hogy mind nehezebb megszerezni az építéshez szükséges hatósági engedélyeket. Mivel az infrastruktúra nem tudta követni az adatközpontok energiaéhségét, gyakran a közműszolgáltatók működését szabályozó hatóságok tiltják le az adatközponti létesítmények hálózatra kapcsolását.

Könnyíthetne a helyzeten, ha a szolgáltatók ki tudnának építeni saját energiaellátásukat. Erre jó megoldást kínál az SMR, azaz a kis méretű, moduláris atomreaktor. Ez azonban drága, és egyelőre nincs rendszerbe állítható modell. A fejlesztésekkel a Kairos Power halad a leggyorsabban, de neki is csak 2030-ban kell leszállítania az első modulokat legfontosabb partnerének, a Google-nek.