Az iPhone-ok az idei első negyedévben is eladási és profitrekordokat döntögettek, bár az elemzők becslései azért enyhe túlzásnak tűnnek.

A napokban boldog-boldogtalan arról a Canaccord Genuity-jelentésről ír, amely szerint az idei első negyedévben az okostelefon-piac teljes profitjának legnagyobb része ismét egyetlen gyártó, az Apple zsebébe vándorolt. Mára valószínűleg már mindenki találkozott a Canaccord legfontosabb adataival: a szegmens összes nyereségének 92 százaléka az Apple, 15 százaléka pedig a Samsung számláján landolt az év első három hónapjában.

A kettő összege azért haladhatja meg a 100 százalékot, mert a sajátos számítási módszer a veszteséget is figyelembe veszi, vagyis ha kerestem egy dollárt, a versenytársam pedig veszített egyet, akkor enyém az összes profit 200 százaléka. Márpedig a legfontosabb piaci szereplők közül többen is vannak, akik komoly veszteségeket kénytelenek vállalni, hogy megőrizzék korábbi részesedésüket, vagy egyáltalán játékban maradjanak a gyorsan változó iparágban.

Nagyon-nagyon sokat keresnek, de a 92 százalék túlzás

A Canaccord számításai a nyolc legnagyobb eredményeire épülnek, így a Samsung gyorsan olvadó nyeresége, a HTC komoly és a Lenovo enyhébb veszteségei, vagy a Microsoft komoly leírásai valóban lehetővé teszik, hogy az értékesítések volumenét tekintve 20 százalékos Apple a tavalyi 65 százalék után az idei első negyedévben már az összes nyereség 92 százalékát zsebelje be ebben a mezőnyben. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a világon jelenleg nagyjából ezer (!) vállalat gyárt okostelefonokat.

A kutatás a magánkézben lévő – vagyis a tőzsdei kereskedelemben nem forgó – gyártókat egyáltalán nem vette figyelembe. Ilyen például a kínai Xiaomi, amely 2015 első felében összesen 34,7 millió okostelefont adott el, és ezzel a leggyorsabban fejlődő mobilgyártóvá lépett elő. A Canaccord szerint nem valószínű, hogy a Xiaomi eredményei érdemben befolyásolnák a globális profiteloszlást, mivel a nyereség a felső kategóriás készülékeken képződik; ugyanakkor az is igaz, hogy a világon sok száz noname márka egész jól elműködget, és valószínűleg mindegyik a pénzért csinálja, amit csinál.

A nagy presztízsmárkák esetében persze más a helyzet. A Strategy Analytics adatai alapján az új iPhone-ok átlagos ára 624 dollár, míg az androidos készülékek átlagosan 185 dollárba kerülnek. Mivel a legtöbb gyártó az Android rendszert használja, a termékek megkülönböztetésére egyetlen tényleges eszközük van, méghozzá a kemény árverseny. Ez aztán alaposan lenyomja az eszközök nagy részének haszonkulcsát, vagyis az Apple-höz viszonyított többszörös gyártási és eladási volumennel sem képesek megközelíteni az amerikaiak profitját – ha éppen nem veszteséget termelnek.

Az Apple mindenben másolható, kivéve a marketinget

Az Apple nem csak az eladási rekordokat dönti meg időről időre, de legutóbb az iPhone 6 és 6 Plus készülékekkel közvetlenül a Samsung leginkább jövedelmező modelljeit verte laposra. Nem véletlen, hogy éves összehasonlításban a dél-koreaiak piaci részesedése is olvadozik, okostelefonokból származó üzemi eredményük pedig kevesebb mint a felére csökkent. Ráadásul a "cool faktor" továbbra is az Apple-nél van, így a felállás belátható időn belül nem fog megváltozni.

A Gallup felméréséből kiderül, hogy az Apple tengerentúli felhasználóinak 53 százaléka azonnal újabb modellre cseréli okostelefonját, amint lehetősége van rá. Ez a legtöbbször nem csak a megjelenések időpontján, hanem a szolgáltatóval kötött szerződéseken is múlik, így elmondható, hogy az iPhone-osok fele két évente új telefont vásárol. Az androidos készülékek tulajdonosaira ez már csak 40 százalékban igaz, a többi rendszernél pedig a túlnyomó többség addig használja a mobilját, amíg az darabokra nem esik.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.