...térerő - szoktuk gyakran hallani a modern kori szólást. Egy friss hazai kutatásból azonban kiderült, hogy a térerőnél is fontosabb az internetkapcsolat. A válaszadók legtöbbje utóbbi nélkül az életét sem tudja elképzelni.

...térerő - szoktuk gyakran hallani a modern kori szólást. Egy friss hazai kutatásból azonban kiderült, hogy a térerőnél is fontosabb az internetkapcsolat. A válaszadók legtöbbje utóbbi nélkül az életét sem tudja elképzelni.

Virtuális köldökzsinór

Kezdenek felnőtt korba érni a digitalizált világban felcseperedett fiatalabb generációk. Legalábbis erre lehet gyanakodni, ha az eNET és a Magyar Telekom Jelentés az internetgazdaságról kutatássorozatának legfrissebb eredményeit böngésszük. A digitális életmóddal és a technológiához való kötöttséggel foglalkozó felmérést a hazai internetező felnőttek körében készítették el. A válaszokat ugyan meghökkentőnek nem, de elgondolkodtatónak mindenképpen nevezhetjük.

A februárban végzett megkérdezéseknél az egyik legfontosabb elem annak vizsgálata volt, hogy mik azok az eszközök, amelyekről a legnehezebb lenne lemondani az embereknek. A legerősebb kötődés az internet iránt mutatkozott, a rendszeresen internetező felnőttek közel fele (47%) elképzelni sem tudja az életét a világháló használata nélkül. Rangsorban utána a mobiltelefon következik, amitől szintén nagyon nehezen válnának meg, bő harmaduk pedig szintén életbevágó eszközként tekint rá. A tévé is egész jól tartja magát, de a generációs különbségeket már jól jelzi, hogy a felnőtt netezőknek már csak a negyede mondja azt, hogy nem tudna élni nélküle.



1 = Jól megvagyok nélküle; 5 = Nem tudok élni nélküle

A fenti grafikonból jól látszik, hogy az utóbbi évek slágertermékei az okostelefonok és a táblagépek viszonylag szerény kötöttséget tudtak csak kiépíteni. Ennek oka lehet egyrészt az, hogy - különösen a tableteknél - még mindig csak egy szűkebb körnek van egyáltalán ilyen termék. Másrészt a táblagépet legtöbben alapból csak kiegészítő eszközként használják, így indokolatlan lenne, ha extrém függésről számolnának be a fogyasztók.

24 óra plusz az éjszaka

A kutatásban kitértek arra is, hogy a különböző csatornákat milyen gyakran, mennyi ideig használják a megkérdezettek. Az internet uralma ebben a vetületben is egyértelműen kirajzolódott: az emberek 35-40 százaléka naponta legalább 5 órát tölt a világhálón, amiben az sem hoz óriási különbséget, hogy munkanap vagy hétvége van. További 30 százaléknál pedig 3-4 óra a "szintidő".

A tévézés ehhez képest marginális elfoglaltságnak tűnik, pedig összességében még mindig rengeteget nézik a képernyőt a hazai internetezők (is). A távkapcsoló nyomkodása erősen függ attól, hogy hétköznapról vagy szombat-vasárnapról beszélünk. Előbbi esetében a megkérdezettek több mint fele 2 óránál kevesebbet tölt a képernyő előtt, míg hétköznap ugyanez az arány leesik a válaszadók harmadára. De ha nem kell munkába menni, akkor is csupán a válaszadók harmada annyira elszánt, hogy 5 vagy több óráját áldozza erre a napból. 


A televíziózással kapcsolatban azt még mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy bár már rengeteg lehetőség van számítógépen, táblagépen vagy akár telefonon is tévés műsorokat nézni, ez egyelőre egyáltalán nem terjedt el a technológia iránt fogékony közönségnél sem. Míg a többség (65%) kizárólag televízión nézi a tévéadást, addig a számítógépen való tévénézéssel már csak 4, okostelefonon és táblagépen való tévénézéssel pedig csak 2-2 százalék esetében találkozhatunk.

Alapvető emberi jog?

A februári kutatásában sor került az internettel kapcsolatos attitűdállítások vizsgálatára is. A rendszeresen internetezők 57 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy az internet segít naprakésznek lenni, minden második pedig azzal, hogy könnyebbé teszi az életet. 40 százalék pedig teljesen egyetértett azzal, hogy az internethez való hozzáférésnek alapvető emberi jognak kellene lennie. A fenti három állítás volt az, amellyel a leginkább azonosulni tudtak a rendszeresen internetező felnőttek, továbbá harmaduk részben az internet azon képességével is egyetértett, hogy az segít megszüntetni a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.