Az IT-milliárdos alapítványa évi 400 millió dollárt költene új programjára, amely a fekete-afrikai szegények között honosítaná meg a csirketartást.

A világ (hivatalosan) leggazdagabb embere szokatlan szerepet vállalt a feleségével közösen létrehozott Bill & Melinda Gates Alapítvány legújabb kampányában: csirkéket osztanának szét a szubszaharai országok lakosai között, akiknek 41 százaléka az ENSZ statisztikái szerint extrém szegénységben él. Gates a saját részéről 100 ezer csirkét vállat, ehhez jönne a többi, ami akár közel 30 millió követővel rendelkező Twitter-csatornája és a Gatesnotes oldal megosztásai termelhetnek.

Az alapítvány számításai szerint egy fekete-afrikai farmer évente 1000 dollárt kereshet a baromfitartással, miközben a szegénységi küszöb 700 dollár körül van. A kezdeményezés hosszabb távíú célja, hogy a vidéki családok 30 százalékának tegye lehetővé a fillérekért beoltható és a helyi fajtáknál sokkal produktívabb csirkék tartását, miután ennek arányát jelenleg csak 5 százalékra teszik a teljes lakosságon belül.

Gates a helyükben csirkét tartana

A csirketartás elvileg nem bonyolult és viszonylag olcsó dolog, az 1000 dolláros éves bevétel pedig egy öt tyúkból álló kezdő állománnyal is elérhető. A tojások hozzájárulhatnak a régióra jellemző alultápláltság csökkentéséhez, ráadásul a csirkékkel való, jellemzően ház körüli feladatokat a nők is elláthatják, akik máskülönben nem sokkal tudnának hozzájárulni a családi költségvetéshez.

Minez persze csak a Bill & Melinda Gates Alapítvány elméleti modellje, ami a kommentárok szerint nem működhet ennyire egyszerűen. Egyrészt felvetik, hogy a kezdetben 100 ezres, de gyorsan növekvő állomány ellátása nem triviális dolog sem a takarmányozás, sem a szükséges földterületek szempontjából. Másrészt a kínálat növekedéséből az következne, hogy csökkenne a csirke és a tojás ára, ami nem jó hír az 1000 dolláros matek szempontjából.
 


Az európai, észak-amerikai és brazil szállítókat ezen felül rendszeresen azzal vádolják, hogy olyan dömpingáron szállítanak Afrikába baromfit, amivel a helyi farmerek egyszerűen nem tudnak versenyezni. Ugyanakkor az is igaz, hogy az alapítvány mindezek ellenére belevágott a projekt megvalósításába, vagyis nem az íróasztal mellett kívánja eldönteni, hogy működőképes lehet-e a dolog.

A Gatesnotes oldalon megjelent posztban magyarázza el, hogy szerinte miért kivételesen jó befektetés a csirketartás, és hogy ezt komolyan is gondolja, azt jelzi, hogy az alapítványon keresztül évente 400 millió dollárt kíván az élőállat-programra fordítani. A terveket állítólag a nyugat-afrikai Burkina Fasóban már megvalósított kezdeményezések tapasztalatai alapján készítették el, amelyek példát jelentenek arra nézve, hogy a csirketartás valóban érdemi változásokat hozhat a szegénységben élők helyzetében.

Nem csak csirkében utaznak

A Microsoftot alapító Bill Gates az ezredfordulóig irányította vezérigazgatóként a vállalatot, 2014-ben pedig az elnöki pozícióból is leköszönt. Bár továbbra is a cég részvényese, jelenleg 76 milliárd dollárosra becsült vagyona egy sokkal összetetteb portfólióra alapul. A 2000-ben létrehozott Bill & Melinda Gates Alapítvány mára globális léptékű jótékonysági szervezetté fejlődött, amely az eleinte informatikai jellegű kezdeményezéseket követően már elsősorban a szegénység problémáival és orvosi célú kutatásokkal foglalkozik.

Az alapítvány súlyát nem csak Gates saját vagyona alapozza meg, de az olyan adományok is, mint például a Warren Buffet – a világ harmadik leggazdagabb embere – által a szervezetnek felajánlott több mint 30 milliárd dollárja. A szervezet ezidáig 36 milliárd dollárt fordított különféle oktatási és egészségügyi projektekre, amelyek közül a legismertebbek a járványok elleni védőoltások kifejlesztéséhez és elérhetővé tételéhez kapcsolódnak.

Gates filantróp kezdeményezéseit sokan kritizálják amiatt, hogy rendszerint túl nagy léptékű terveket próbálnek megvalósítani, esetenként pedig egyszerűen kifulladnak a helyi szabályozók vagy a lakosság ellenállásán. Jelentős kudarcuk – legalábbis költségoldaláról nézve – ennek ellenére csak az volt, amikor a felmerülő adatvédelmi aggályok miatt kénytelen volt végleg feladni az InBloom néven futó, 100 millió dolláros digitális oktatási programját.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.