Ma hozta nyilvánosságra első negyedéves üzleti jelentését a Magyar Telekom. Az első három hónap teljesítménye alapján a társaság 3 százalékkal kisebb, 151,9 milliárd forintos bevételt ért el, az egy évvel korábbihoz képest. Ezt Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes több tényezővel is magyarázza.
Kérdőjeles energiapiaci kilátások, jól teljesítő tévépiac
Egyfelől mind a vezetékes, mind a mobil hangpiacon csökkentek a bevételek, de elmaradtak a korábbiaktól az IT-, illetve az energiaszolgáltatásból származó tételek is. Az informatikai piacon nyújtott teljesítményt a csoport vezérigazgató-helyettese azzal magyarázta, hogy ezen a piacon egyfelől nagy a kiszámíthatatlanság, másfelől az ezt a területet képviselő T-Systemsnél már inkább azokat a projekteket keresik, amelyek nemcsak bevételt generálnak, hanem a költségfedezetük, nyereségtartalmuk is kielégítő. Az első negyedévben kisebb volt a bevétel még a készülékértékesítésből is.
Ami a külföldi leánycégeket illeti a bevétel szempontjából a legtöbb fejfájást a macedón piac jelenti a Telekomnak, ahol a piac másik két helyi szereplője jó ideje belehajszolta a szolgáltatókat egy irracionális árversenybe, ami aggodalomra adhat okot. Szabó János ugyanakkor jelezte, bíznak a konszolidációban, nem gondolkodnak a kivonuláson.

A jól teljesítő üzletágak között említette a gazdasági vezérigazgatóhelyettes a tévészolgáltatást, ahol idén februárra a Telekom 0,1 százalékra megközelítette a 26,2 százalékkal piacvezető UPC-t. Kedvező iránynak tartotta a többes díjcsomagok meglétét, a lakossági ügyfelek harmada már háromféle szolgáltatásra fizet elő.
A csökkenő bevételek mellett javított a jövedelmezőségén a Telekom. A társaság kamat, adó és amortizáció előtti EBITDA-ja 3,8 százalékkal 40,5 milliárd forintra nőtt, mivel az összes szolgáltatási szegmensben javult a bruttó fedezet. Az EBITDA és a pénzügyi költségek együttes csökkenése folytán a nettó eredmény közel megháromszorozódott 1,7 milliárd forintról 4,8 milliárdra nőtt.
Kellenek a további szélessávú fejlesztések
A beruházásokra az év első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 600 millió forinttal fordított többet a vállalat, összesen 17,3 milliárdot, amit főként a magyarországi vezetékes- és mobil-hálózatmodernizációra költött el. Folyamatosan épül a 4G/LTE-hálózat, az év végére a lefedettség szintje a jelenlegi 45 százalékról 80 százalékra növekszik a tervek szerint. Mint megírtuk, a társaság már teszteli az LTE haladó változatát az LTE-Advancedet is. A cég álláspontja szerint ezekre a fejlesztésekre mindenképpen szükség van, már csak az olyan integrált, nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások miatt is, mint a tegnap elindított sokképernyős TV Go.
A küszöbön álló frekvenciatender kapcsán a kommunikációt korlátozó pályázati kiírások miatt meglehetősen szűkszavú volt a gazdasági vezérigazgató-helyettes, mindössze annyit jegyzett meg, hogy örömteli lesz, ha végre megszületik a pályázat. A pályázni szándékozó szolgáltatók május 7-ig véleményezhették az előzetes tendertervet, ami a korábbinál mintegy 20 milliárd forinttal kisebb, 105 milliárdos állami bevételi tervet irányoz elő. A pályázatot az eddigi ütemterv szerint május 22-én hirdeti meg a szakhatóság, amire június 16-ig jelentkezhetnek a szolgáltatók.
Novemberben startol a mobiltárca
Eldőlni látszik ugyanakkor a magyarországi mobiltárca kezdeményezés sorsa, a Bitport kérdésére, hogy mikor indul el az érintés nélküli mobilfizetési rendszer, ezúttal konkrét időpontot kaptunk. A már jó ideje idei indulással tervezett országos kezdeményezés kapcsán eddig hangzott már el nyári és év végi start is, a mai állás szerint november elsején lesz belőle valódi kereskedelmi szolgáltatás.
Érdeklődtünk a kormánnyal kötött stratégiai megállapodás sorsáról is, a gazdasági vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a választások miatt jelenleg szakértői szinten folynak az egyeztetések. Mindkét félnek vannak komoly elvárásai, a Telekom részben a piaci szabályozásban, részben az ágazatot sújtó adózásban akar kedvezőbb feltételeket. Az előbbiben kifogásolja, hogy a jelenlegi szakhatósági szabályozás jóval kedvezőtlenebb beruházási feltételeket teremt a jelentős piaci szereplőknek minősített régi szolgáltatóknak, mint egy esetleg újonnan piacra lépőnek.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?