Tavaly december 3-án ünnepelte a Sony játékkonzolja a huszadik születésnapját. A PlayStation első generációjának 1994. december 3-án volt a premierje. Húsz éve senki sem jósolt nagy jövőt a Sonynak ezen a piacon, mert úgy gondolták, hogy az akkoriban taroló Nintendo és a Sega óriási rajongótábora hűséges, és mivel az igényeiket a két cég folyamatosan fejlesztésekkel ki is elégíti, nehezen lesznek átcsábíthatók egy új platformra.
Ma azonban már egyértelműen a Sony a királya ennek a piacnak. Persze vannak új kihívói, főleg a mobiltelefonos piacon, hiszen a mobilokra fejlesztők sokasága ontja a játékokat, melyek egy része ráadásul ingyenes. Jól mutatja a játékpiac változásait a Zynga sorsa, amely hihetetlenül gyorsan futott fel, hogy aztán még gyorsabban zuhanjon a mélybe.
A játékpiacon ugyanis egyre nagyobb szerepet kapnak a webes és mobil platformon játszható játékok. Ezek azonban egyre rövidebb az életciklusa – miközben a fejlesztésük nem feltétlenül lesz olcsóbb –, így az realizálható bevételek és a nyereségesség is drasztikusan csökkennek.
Ennek ellenére a Sony jól muzsikált a játékpiacon. 2013-as piacra dobása óta 18,5 millió PlayStation 4-et adtak el. Egyelőre magabiztosan vezetnek a Nintendo és a Microsoft előtt.
Retro külső, modern belső
A játékkonzol születésnapját a Sony azzal ünnepelte, hogy 12 300 olyan PlayStationt dobott piacra, amely színvilágában, logójával az ős-konzolt idézte. A konzolokat az USA-ban 400 dollárért, az aurópai piacon pedig 400 euróért lehetett előjegyzésben rendelni, de mivel csak korlátozott kiadásról volt szó, sorsolás útján dőlt el, hogy végül ki kap a retro kiadásból.
A sorszámozott példányok közül azonban egyet, természetesen a No. 00001-es példányt külön elárverezték. A Yahoo aukciós oldalán 1585-en licitáltak a konzolra, melynek kikiáltási ára 1 jen volt. A nyertes végül 15 135 000 jenért (mintegy 35,5 millió forint) vihette haza a különleges példányt.
A magas leütési ár még a Sony vezetőit is meglepte.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?