Mindenki számára előnyös fejlesztésnek tűnt a LinkNYC projekt. A valóság azonban hamar átírta az idilli forgatókönyvet.

Az ötlet az volt, hogy egy cég a régi, rendkívül lepusztult állapotú New York-i telefonfülkék helyére modern kommunikációs terminálokat telepít, amelyek az ingyen szórt vezeték nélküli net mellett töltési lehetőséget és egy beépítet táblagép segítségével szabad böngészést is biztosítanak. A városnak pedig nem hogy pénzébe nem kerül a dolog, de a felületeken elhelyezett hirdetésekből részesedve még bevétele is keletkezik. A szolgáltató, az önkormányzat és a lakosság egyaránt nyer, mi baj történhet?

A valóság visszavág

A LinkNYC projekt kis csúszással idén év elején indult be, és mostanáig nagyjából 400 állomást helyeztek ki az amerikai nagyváros különböző kerületeiben. Ám az első kioszkot nagy csinnadrattával, büszkén felavató polgármesternek hamarosan dühös polgári bejelentésekkel kellett megbirkóznia. Az újdonságban rejlő lehetőséget ugyanis villámgyorsan felfedezték a hajléktalanok, munkanélküliek és más, rengeteg szabadidővel, de saját internettel nem rendelkező emberek.

A legkisebb kellemetlenségek között volt, ha valaki mondjuk lecövekelt egy ilyennél, és ott igyekezett végignézni a YouTube teljes kínálatát. Előfordult, hogy egy zenerajongó órákig bömböltette a neki kedves death metal banda számait. Viszont ennél is kellemetlenebb lehetett, amikor egyesek pornófilmeket kezdtek nézni, attól sem zavartatva magukat, hogy kisgyerekek járkálnak körülöttük.

Az ingyen netet és áramot adó csodaoszlopok népszerűsége olyan méreteket öltött, hogy némelyiket gyakorlatilag életvitelszerűen elfoglalták. Széket, asztalt, egyéb kényelmi felszerelést kerítve szabadtéri nappalivá varázsolták az elvileg csak tájékozódásra, gyors információszerzésre rendszeresített állomásokat.

Újragondolják

Miután a nem rendeltetésszerű használat ellen nem nagyon képesek fellépni, a projekt gazdái a héten bejelentették, hogy megszüntetik a böngészési lehetőséget a táblagépeken. A többi szolgáltatás, így a mobil eszközök feltöltése, vagy a wifi viszont marad. Sőt a lehetőségek újbóli bővítéséről sem mondtak le, de ehhez össze kell dugni a fejüket a városatyákkal, és kitalálni valamilyen valóban működőképes konstrukciót.

A mostani lépést sok apróbb tűzoltási kísérlet előzte meg. A hangszóró maximális hangerejét például automatikusan lecsökkentették az éjszakai órákban, illetve szűrőket helyeztek el a böngészőben, hogy azzal ne lehessen pornográf tartalmakat megnyitni. Ezek azonban kevésnek bizonyultak, így kénytelenek voltak a fenti, drasztikus lépést megtenni.

Ennek ellenére az érintett felek bizakodóak: mind a városvezetés, mind a kihelyezést és üzemeltetést végző cég jelezte, hogy folytatja a telepítést. Ez már csak azért is fontos lenne, mert a megállapodás szerint New York az elkövetkező 12 évben legalább 500 millió dollárt kell kapjon a befolyt reklámbevételekből. Korábban ez egyáltalán nem tűnt teljesíthetetlen feladatnak, de a rögvalósággal történt szembesülés után már kezdhetnek aggódni a LinkNYC megálmodói.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.