A megkérdezettek közel felénél már vesztettek el vagy loptak el tőlük laptopot – derül ki az Intel Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Szlovákiában végzett felméréséből. A több mint 744 megkérdezett cég informatikai vezetői a repülőtéri terminálokat, a vasútállomásokat, a parkolókat és az autópálya-pihenőket tartják a legkockázatosabb helyszíneknek a hordozható számítógépekre nézve: a válaszadók fele ezeket a helyszíneket jelölte meg. Szlovákiában még ennél is nagyobb arány jött ki: az ottani vállalatok 57,1 százaléka kötötte a hordozható gépeket ért incidenseket ezekhez a helyszínekhez, a Cseh Köztársaságban pedig 54,2 százalékuk. A veszély valós, hiszen a válaszadók szerint a céges eszközök leginkább utazás közben vesznek el.
"Ha a laptop a vállalat területén belül is marad, akkor sincs teljes biztonságban. Ezt igazolja az a meglepő tény is, hogy a Lengyelországban eltulajdonított céges laptopok harmadát közvetlenül a vállalatoktól lopták el. De a cseh cégek sem állnak jobban, hiszen ott a laptopok harmada a munkahelyen tűnik el (29,2%). A magyar (19,2%) és a szlovák (22,5%) vállalatok némileg biztonságosabbnak tűnnek" – nyilatkozta a felméréssel kapcsolatban Evžen Pavlovský, az Intel Közép- és Kelet-Európai Kereskedelmi Igazgatója.
A közvetlenül a közép- és kelet-európai vállalatoknál eltűnő laptopok 26,4 százalékos részaránya több mint kétszerese az egyesült államokbeli vállalatoknál mért aránynak: ott a laptopoknak mindössze a 12 százaléka tűnik el.
Eltűnt laptop közvetlen kára = 2,4 millió forint; teljes kockázat = 15 millió forint
A felmérés szerint a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok harminc százaléka már kénytelen volt szembesülni az elvesztett laptopok problémájával. Az érintett vállalkozások majdnem mindegyike azt állítja, hogy a gépen tárolt vállalati adatok elvesztése súlyosabb gondot okoz, mint magának az eszköznek az eltűnése. Az eltűnt hardverek költsége átlagosan nagyjából 360 ezer forint, míg a rajtuk tárolt adatok értékét általában meghaladja a 2 millió forintot. A becsült érték Lengyelországban a legmagasabb, 2 millió 320 ezer forint, ugyanezt a cseh vállalatok 2,2 millióra, a magyarok pedig 2 millió 178 ezer forintra becsülik. A szlovák cégeknél 1,8 millió az eltűnt adatok becsértéke. Ezek az összegek az elveszett adatok közvetlen értéke mellett tartalmazzák a szellemi tulajdonjogot ért kárt, azt, hogy az alkalmazott a munkaeszköz nélkül nem tud dolgozni, továbbá annak az időráfordításnak a költségét, amelyet a vállalati alkalmazottak, illetve egyéb vállalkozók az adott probléma megoldásával töltenek.

Van azonban egy olyan tétel is, amit a közvetlen károknál is veszélyesebb – hívja fel a figyelmet a kutatás. Ez pedig az ellopott adatokkal való visszaélés kockázata. Ebből a szempontból a cseh és a szlovák vállalatok érzik magukat a legveszélyeztetettebbnek: a szlovákiai válaszadók 15,8 millió forintnyi értékre becsülték ezt a kockázatot, míg a cseh cégek 15,11 millióra. A lengyel cégeknél 13,15 millió, míg Magyarországon 10,64 millió volt ez az érték. Így minden egyes eltulajdonított laptop sokmilliós veszteséget jelenthet.
Gacsal József, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója, szerint az országonkénti eltérések ellenére a közép-európai vállalatok saját tapasztalataik alapján hasonlóan ítélik meg a laptopok elvesztésének kockázatát. A legtöbb informatikai vezető szerint a laptopok elvesztése végzetes következménnyel is járhat a vállalat számára. Lengyelországban 84,3 százalékuk vélekedik így, de még az ebből a szempontból legoptimistább szlovák informatikai vezetők 41,7 százaléka is osztja azt a véleményt, hogy hogy ha egy cégvezető laptopja eltűnik, az akár a céget is tönkreteheti.
Adatok védelem nélkül
A kutatás rámutatott arra a paradox helyzetre is, hogy a vállalkozások ugyan tisztában vannak az adatvesztés kockázatával, mégsem nem tesznek meg mindent az adatok biztonságáért. A válaszadók beismerték, hogy az illetéktelen kezek közé került adatok több mint felét nem védte semmi. Magyarországon a válaszadók 58,6 százaléka, Szlovákiában 55,3 százaléka, a Cseh Köztársaságban az 52 százaléka, Lengyelországban pedig 51 százaléka nyilatkozott így. Gacsal szerint igencsak nyugtalanító, hogy pénzügyi mérlegek, költségvetések, a vállalati tervekkel kapcsolatos stratégiai információk, alkalmazotti adatok – amelyek ráadásul gyakran adatvédelmi törvények hatálya alá is tartoznak –, levelezések és az ügyfelekre vonatkozó bizalmas információk – mindenféle védelem nélkül kerülnek fel cégvezetők hordozható gépére. Ez már csak azért is aggasztó, mivel például egy egyszerű felhasználói jelszóval védett windowsos gépbe bejutni ma már nagyon egyszerű.

A felmérésről kiadott közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre több hordozható gépen eleve ott van az alapvédelem, csak használni kell. Az Intel például a szeptemberi IDF-en mutatott be olyan SSD merevlemezeket, melyek ProSSD technológiával automatikusan titkosítva mentik el az adatokat.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?