Az elmúlt egy év alatt több mint 150 gyártót közel 750 különféle új 4G/LTE-képes készüléktípusa került piacra. Számuk így már meghaladja másfél ezret.

Egy év alatt mintegy 90 százalékkal bővült a 4G/LTE-képes mobil eszközök kínálata, így a korábbi típusokkal együtt ma már összesen 1563 újgenerációs mobil készüléktípus – zömében okostelefon – közül válogathatnak az előfizetők. A mobilpiac szállítóit tömörítő szervezet, a Global mobile Suppliers Association (GSA) a szállítók száma is dinamikusan nő: az ilyenfajta készülékeket szállítani tudók száma az elmúlt esztendőben 58 százalékkal 154-re gyarapodott.

Az eszközök közül a legnagyobb arányt, több mint 40 százalékkal az okostelefonok képviselik, de erőteljesen növekszik a táblagépek és a LTE-s személyes hotspotok (MiFi) aránya is.  A technológia alapjául szolgáló frekvenciák közül a szolgáltatók körében az 1800 MHz-es a legelterjedebb, ezen alapszik a világ ma elérhető LTE-hálózatok 43 százaléka. Értelemszerűen a végfelhasználói eszközök is leginkább ezt a frekvenciát támogatják, a ma elérhető kínálatnak több mint a harmada LTE1800-as készülék, ami éves szinten 152 százalékos növekedést jelent.

Európa az FDD, Ázsia a TDD mellett áll

A jelentés részletesen foglalkozik azzal is, hogy a készülékek milyen átviteli technológiát használó hálózatokban képesek működni. A 4G/LTE rendszerek időosztásos duplex (TDD – Time Division Duplexing) vagy frekvenciaosztásos duplex (FDD – Frequency Division Duplexing) technológiát használnak. A két átviteli technológia között a lényegi eltérés, hogy az FDD párosított rendszerű, az adatok feltöltése és a letöltése két külön frekvenciasávban történik, míg TDD párosítatlan, a rendszer ugyanazt a frekvenciasávot használja felváltva fel- és letöltésre. Utóbbinál viszont épp a megosztottság miatt az adatátviteli sebesség kisebb, mint az FDD-nél.


Mivel az adatforgalom tipikusan aszimmetrikus, azaz az adatforgalom többnyire a letöltési irányban nagyobb, a TDD olcsóbbnak, a spektrum kihasználása szempontjából  hatékonyabb megoldásnak tűnhet. Drágítja ugyanakkor a megoldást, hogy a cellákat sűrűbben kell telepíteni, és a hálózat szinkronizálása is többletköltséget generálhat.

Európában, így Magyarországon is az FDD-t használják a szolgáltatók, amelyek eleve feltöltésre és letöltésre megosztottan jutnak a frekvenciákhoz. A TDD technológiát elsősorban Kína és az ázsiai térség más országai részesítik előnyben a frekvenciák ottani korlátozott elérhetősége miatt. A rendelkezésre álló végfelhasználói eszközök meghatározó többsége is FDD-képes.  A több mint másfélezer különböző készüléktípusnak csupán az egyötöde alkalmas a TDD technológiára.

Már működik az első 300 Mbit/s LTE-Advanced hálózat

Az LTE szolgáltatók 90 százaléka vegyes alaphálózatokat használ, vagyis a dedikált LTE-technológiák mellett jól kiépített 3G hálózata is van. Az okostelefon-fejlesztések is erre alapoznak, a jelenleg elérhető 4G-s okostelefonok 99 százaléka alkalmas a 3G-s hálózatokban való működésre is. (Ez jellemzi a 4G technológiát már kereskedelmi szinten is használó két hazai szolgáltató a Magyar Telekom és a Telenor rendszerét is.)


A szolgáltatók már egyre nagyobb számban invesztálnak a továbbfejlesztett, még gyorsabb adatátvitelt lehetővé tévő LTE  technológiába (LTE-Advanced). A világ legalább 25 országában már olyan hálózatok működnek, amelyek támogatják a legújabb 150 megabit/s-os letöltési sebességre alkalmas úgynevezett 4-es kategóriás eszközöket is. Ez utóbbiak aránya jelenleg megközelíti a teljes 4G-s eszközpark 15 százalékát. A jövő a még ennél is gyorsabb, 300 megabit/s-os LTE-Advanced rendszereké. Az első ilyen a világon a múlt hónapban indult el, és már elérhetők a piacon az ezt a sebességet kezelni képes 6-os kategóriás eszközök  is.

A GSA jelentés végül megállapítja, hogy jelenleg 275 LTE hálózat működik kereskedelmi szinten a világ 101 országában, ezek száma az év végéig legalább 350-re növekszik.

Mobilitás

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.