Habár a személyes adatok védelme az elmúlt években a szabályozók és a politkusok "menüjére" is felkerült, a felhasználók magatartásán azonban nem feltétlenül érhető tetten a téma fontosságának folyamatos hangsúlyozása. Erre bizonyíték a Tinuiti fogyasztói adatvédelemmel kapcsolatos kutatása, amelynek eredményeiből az Atlas VPN szemlézett egy blogbejegyzésben.

Az Egyesült Államokban ezerfős mintával dolgozó online kérdőív kitöltői közül például 73 százalék nyilatkozott úgy, hogy legalább egy személyes adatát megadná egy alkalmazásban vagy weboldalon, amennyiben ezért cserébe legalább 20 dollárnyi kedvezményben részesül.

A legtöbben (64%) e-mail-címüket dobnák oda ezért, amit akár még racionálisnak is lehet nevezni, hiszen a tudatos felhasználók jellemzően eldobható címekkel operálnak ilyen esetekben. Nagyjából a megkérdezettek harmada (31%) azonban teljes nevét is örömmel pénzre váltaná, majdnem minden negyedik fogyasztó (23%) telefonszámát is megadná egy kuponkódért. A megkérdezettek hatodának (16%) pedig az sem jelent problémát, ha a kedvezményért lakcímével kellene fizetnie.

Minden ötödik fogyasztó (20%) gondolja úgy, hogy digitális adatai felett teljes kontrollal rendelkezik. Az emberek 29 százaléka viszont kifejezetten pozitívan nyilatkozott arról, ha az általa látott online hirdetések relevánsak számára (ami értelemszerűen csakis digitális nyomkövetéssel biztosítható). Érdekes adat, hogy a fogyasztók több mint fele (52%) szerint az online privacy, azaz a személyes adatok védelme a digitális térben egy nem létező dolog. Azzal a válaszadók mintegy negyede (24%) értett egyet, miszerint ha valami ingyen van az interneten, akkor abban az esetben a felhasználó maga jelenti az ellentételezést biztosító "terméket".

A megkérdezettek nagyjából egyenlő arányban gondolták úgy, hogy a témával kapcsolatban a kormányzatnak (43%), illetőleg az adatokkal zsonglőrködő vállalatoknak (55%) is lenne még bőven tennivalója.

Fordítva is működhetne?

Kiegészítésképpen érdemes megemlíteni a brit Which? fogyasztóvédelmi szervezet tavaly publikált kutatását, amelyben több mint 4 ezer Google- és Facebook-felhasználó véleményét gyűjtötték össze azzal kapcsolatban, hogy hajlandók lennének-e fizetni, ha ezért cserébe visszakapnák a teljes ellenőrzést saját adataik fölött a szóban forgó platformokon. Kiderült, az Egyesült Királyságban átlagosan több mint 1-1 fontnyi havi díjat tartanának elfogadhatónak azért, hogy az adott szolgáltató ne porszívózza fel a velük kapcsolatos információt, és ne is jelenítsen meg őket célzó, személyre szabott reklámokat a felületein.

A dolog szépséghibája, hogy a felhasználók 81 százalékánál nem elvi kérdés a személyes adatok védelme, és szívesen fogadna célzott reklámokat, ha ezért ellentételezést kapna a szolgáltatótól: valamivel több mint havi 4 fontért az átlagos felhasználó már simán belemenne, hogy a Facebook vagy a Google a továbbiakban is profilozza őt.