A Foxconn alapítója, Terry Gou hétfőn jelentette be, hogy független jelöltként indul a 2024 januárjában esedékes tajvani elnökválasztáson. A közel 7 milliárd dolláros magánvagyonával a leggazdagabb tajvani üzletembernek tartott Gou már hosszabb ideje kerget politikai ambíciókat, 2019-ben is éppen azért távozott a legnagyobb elektronikai bérgyártó éléről, mert az ellenzéki Kuomintang (KMT) jelöltjeként akart nekifutni az előző, 2020-as választásnak. A KMT jelöltségét végül akkor sem sikerült megszereznie, és a párt ezúttal sem őt küldi majd a szorítóba a jövő év elején, így az iparmágnásnak november 2-ig 290 ezer aláírást kell összegyűjtenie, hogy önállóan is beszállhasson az elnökségért zajló versenybe.

A híradások szerint Gou az elmúlt hónapokban már kampányszerű rendezvényeket tartott Tajvanon, azzal vádolva a két ciklus óta kormányzó Demokratikus Progresszív Pártot (DPP), hogy a háború veszélye felé” vezeti a Kínai Köztársaságot. Az Al Jazeera tudósítása szerint például azt kérte a választóktól, hogy adjanak neki 4 évet, ami elég lesz hozzá, hogy további 50 évnyi békét hozzon a Tajvani-szorosba. Ehhez a "kölcsönös bizalom legmályebb alapjait" fektetné le, hangsúlyozva, hogy Tajvanból nem lehet a következő Ukrajna, ami a "szeparatizmussal" vádolt Caj Jing-ven elnök 2016-os első megválasztása óta egyre gyakoribb téma – ennek kapcsán itt írtunk részletesebben a félvezetőipari amerikai-kínai-tajvani függőségekről.

Ő is simán megoldaná

Bár az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el a Kínai Köztársaságnak is nevezett Tajvant, annak legfontosabb szövetségese és biztonsági támogatója, fegyverszállításokkal is igyekezve elejét venni a Kínai Népköztársaság katonai fellépésének. Hszi Csin-ping kínai elnök ehhez képest megígérte, hogy az évszázad közepéig visszatéríti Tajvant az "anyaországhoz", és erőszak alkalmazását sem zárta ki a cél megvalósítására. A mostani elnökválasztási kampány így kritikus időszakban zajlik, Kína pedig nem csak hadihajókkal és katonai repülőgépekkel jaszkarizik a Tajvani-szorosban, hanem újabban kereskedelmi egyezményekből való kilépéssel fenyegetőzik, hogy ezzel is segítse a bizonytalankodó tajvani szavazók döntését.

A nemzetközi médiában korábban gyakran vontak párhuzamot a stabil üzleti háttérrel és politikai kívülálló imázzsal nyomuló Terry Gou és Donald Trump volt amerikai elnök között, nem beszélve néhány sajátságos megnyilvánulásáról. A Nikkei Asia riportja szerint a hétfői bejelentést követő sajtótájékoztatón felmerült, hogy mi a helyzet a Kínában meghatározó jelenléttel működő Foxconnal. A vállalat alapítója erre felidézte, hogy 2019-es lemondása óta nincs ráhatása a cég működésére, mint ahogy kínai érdekeltségei sincsenek. De ha odaát azt mondanák, hogy "ha nem viselkedik jól, elkobozzák a Foxconn vagyonát", akkor azt válaszolná rá, hogy "persze, csináljátok csak". Szerinte az amúgy is gazdasági kihívásokkal birkózó Kína nem engedheti meg magának, hogy az Apple, az Amazon, a Tesla vagy az Nvidia meghatározó beszállítójával keménykedjen, hiszen ezek után nem nagyon maradna olyan ország, termelő vállalat vagy tőkealap, amelyik náluk akarna befektetni.