A gyártó weboldala megbénult a vásárlói roham miatt, a piaci szereplők háborognak.

A gyártók számára eddig is egyértelmű volt, hogy a fejlődő országok piacán csak belépő szintű és ennek megfelelő árú mobilokkal lehet esélyük. Ezen területek közül India lett az utóbbi évek első számú célpontja, így a vállalatok kifejezetten az indiai vásárlók igényeire szabott készülékekkel próbálkoznak. A helyi gyártók szintén keresik a lehetőségeket, akik közül a Ringing Bells lett az, amelynek nemzetközi visszhangot is sikerült keltenie.

Nem bírták a terhelést

Ehhez mindössze annyit kellett tennie, hogy elkészítsen egy 251 indiai rúpiáért kínált androidos mobilt. Az érdeklődés azonnal az egekbe szökött, hiszen ez az összeg 4 dollárt, hazai fizetőeszközre átszámítva alig 1200 forintot jelent. A gyártó oldalát böngészve nincsenek rejtet opciók, apró betűs részek, a Freedom 251 névre keresztelt okostelefon a szolgáltatóktól függetlenül megvásárolható és valóban ennyibe kerül.

A filléres eszköz képességeit áttekintve még azt sem mondhatnánk, hogy használhatatlanul gyenge komponensekből állna össze. A 4 colos kijelző, a Qualcomm 1,3 GHz-es, négymagos processzora, az 1 GB RAM, a 8 gigabájtos tárhely, a 3,2 megapixeles kamera, illetve a 3G támogatás valóban minimális erőt képvisel, de nem tűnik reménytelennek – főleg az árat ismerve.

Freedom 251: kezd kicsúszni a kezükből

A lehetőség alaposan megmozgatta az internetet, aminek az lett a következménye, hogy a Ringing Bells weboldala összeomlott a fokozott érdeklődés miatt. Jelenleg a vásárlási oldalhoz vezető linken egy elnézést kérő üzenet található, amelyben az áll, hogy a site-ra másodpercenként 600 ezer látogató érkezett, amit képtelenek voltak kiszolgálni, így lelőtték a szervert. A cég most azt ígéri, hogy 24 órán belül megoldják a fennakadást és újra éles lesz a weboldal.

Valaki magyarázza el...

Ezzel párhuzamosan több kétség is felmerült a készülékkel, illetve annak valószerűtlenül alacsony árával kapcsolatban. Sokaknak az is furcsa, hogy a termék árusításának indítására szervezett eseményen jelen volt Manohar Parrikar, India védelmi minisztere. A történtek miatt a helyi telkó cégeket tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Indian Cellular Association levélben fordult a telekommunikációs ügyekért felelős miniszterhez, hogy választ kapjanak a kérdéseikre.

Az érdeklődés középpontjában az áll (természetesen), hogy miként kerülhet ennyibe egy láthatóan szolgáltató támogatás nélküli okostelefon. A szervezet levezetése szerint egy ilyen komponensekből összerakott készülék anyagköltsége még a legolcsóbb beszállítói láncon keresztül is minimum 40 dollár. Amennyiben számolunk a gyártási folyamatokhoz kapcsolódó adókkal, járulékokkal, logisztikai, kereskedelmi költségekkel, és még némi haszonnal is, akkor 60 dollárnyi rúpiánál nem kerülhetne kevesebbe a készülék.

Az is felettébb gyanús, hogy több, a neten megjelenő kép alapján a telefon kijelzőjén az iOS-nél használt ikonokat lehet látni, illetve az is felmerült, ez a telefon így, ebben a formában talán nem is létezik. Ha minden igaz, akkor 24 óra múlva több kérdésre is választ kaphatunk.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.