Egyre több adatot kérnek a hatóságok a mobilszolgáltatóktól, Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is növekvő a trend.
Nem csupán az USA-ban érdeklődnek élénken a hatósági szervek az emberek adatai iránt. A Telenornál például az ezredforduló óta a sokszorosára nőtt az ilyen jellegű megkeresések száma, tavaly már elérte a 40 ezret, és ebben nincs benne a nemzetbiztonsági hivatal saját hatáskörben végzett "szondázása" - derült ki a Telenor csütörtöki tájékoztatóján. Naponta átlagosan 160 különféle adatigénylési megkeresés érkezik a hazai hatóságoktól – emelte ki Erdélyi Márk, a cég jogi igazgatója.

Külön csapat a feladatra ■ A kötelező adatszolgáltatási feladatokat a mobilszolgáltatónál egy külön erre a célra létrehozott nyolcfős csoport végzi, az ezzel kapcsolatos költségek éves szinten elérik a 70 millió forintot. A hazai hatóságok nem fizetnek a cégnek az adatszolgáltatásért, a nemzetközi gyakorlat számos országban nem ezt az elvet követi. A térítéses változat azért is tartaná szerencsésebbnek a Telenor, mert akkor a jelenleginél kevesebb és indokoltabb lenne a megkeresés – jegyezte meg a jogi igazgató.

70 millió forintba
kerül évente a hatóságok adatszolgáltatási igényének kielégítése csak az egyik szolgáltatónál.
Eltérő az egyes európai országok gyakorlata abban is, hogy az ügyfelekről begyűjtött adatokat a szolgáltatóknak mennyi ideig kell őrizniük. Vannak olyan uniós tagországok, ahol két év, de van ahol elegendő csak fél évig tárolni azokat. A magyarországi gyakorlat szerint a mobilhálózatokon belüli forgalmi adatokat egy évig kell őrizni, a nem fogadott hívásokra vonatkozókat elegendő hat hónapig. Ezt írja elő legalábbis a hírközlési törvény, aminek a passzusai azonban nem harmonizálnak a büntetőtörvénykönyvvel. Ebben ugyanis ennél jóval hosszabb határidő van előírva, lényegében ameddig csak lehet addig kell(ene) az adatokat tárolni. Az ebből a diszharmóniából fakadó nézetkülönbségeknek, amit a szolgáltató már nem egyszer maga is megtapasztalt, akár komolyabb összegű rendbírság is lehet vége – vázolta a jogi problémakört a szolgáltató szakembere.

Segíti a bűnüldözést ■ A Btk. előírásainak a figyelembe vétele már csak azért is fontos, mert a hatósági megkeresések meghatározó része, mintegy a 70 százaléka érkezik a rendőri szervektől, 20 százaléka bíróságoktól, a fennmaradó 10 százalék pedig az adóhatóságtól és egyéb állami szervtől.


Noha már lenne rá elektronikus megoldás, a megkeresések még mindig papír alapon történnek, és a hatóságok a választ is ilyen formában kérik.


A mobilhálózatokhoz kapcsolódó forgalmi adatokra a nyomozó szervek egyre értékesebb információforrásként tekintenek. Az adatokat egyebek mellett felhasználják a szervezett bűnözés felgöngyölítésében, a terrorcselekmények nyomozása során, de a megkeresések fele a telefonlopások felderítéséhez kapcsolódik. A jogi igazgató ehhez kapcsolódóan felhívta a figyelmet rá, hogy noha már lenne rá elektronikus megoldás, a megkeresések még mindig papír alapon történnek és a hatóságok a választ is ilyen formában kérik.

A netes tartalmakat nem szűrik ■ A Telenorhoz érkező adatkérések az ezredfordulóban jellemző évi 7,5 ezerről 2012-re évi 40 ezerre nőttek. A készülékeket azonosító IMEI szám mellett a hatóságok kíváncsiak az előfizetők adataira, az egyes hívószámok és a helyszínek forgalmi információira is. Ennek kapcsán a szolgáltató szakértője kiemelte, hogy az üzenetek, vagy a beszélgetések tartalmát  a telkók nem tárolják, így azok nem is kereshetők vissza. A mobilinternet terjedésével sem került előtérbe az internetes tartalmak szűrése, az operátorok csak a torrentforgalmat figyelik.

A telefonbeszélgetések lehallgatásába, amelyhez a jogszabályi előírások szerint ügyészségi engedélyre van szükség, nincs beleszólása a szolgáltatónak. Azt a hazai titkosszolgálatok közvetlenül végzik a szolgáltató területén számukra biztosított helyiségben elhelyezett saját berendezések révén.

Nyilvános, hány esetben adtak ki adatokat az internetes óriások
Cégek, kémek, hallgatózók – a PRISM-botrány USA-tól Kínáig

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.