A biztonsági kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a hekkerek egyre gyakrabban alkalmazzák az egyszerű, de a jelek szerint hatásos módszert a rosszindulatú kódok telepítéséhez.

A nemzetállami támogatással működő hekkercsoportok közül egyre többen alkalmazmak egy szimpla, de hatékony technikát az adathalász kampányok indítására és a rosszindulatú programok terjesztésére, ami nemsokára szélesebb körben is elterjedhet majd – olvasható a Proofpoint blogján közzétett bejegyzésben. A kiberbiztonsági vállalat kutatói szerint az orosz, kínai és indiai csoportok már elkezdték alkalmazni a rich text (RTF) templéteket a befecskendezéses támadások végrehajtásához, a fájlok dokumentumformázási tulajdonságainak megváltoztatásával távoli tartalmat hívva meg az általuk által ellenőrzött URL-ről.

Bár az RTF szöveges mellékletek használata nem újkeletű az adathalász e-mailekben, a most leírt technikát azért tartják könnyen telepíthetőnek és hatékonynak, mivel a víruskereső szoftverek nehezebben észlelik. Sok szervezet alapértelmezés szerint nem is blokkolja az elektronikus levelekhez csatolt RTF dokumentumokat, sőt azok a mindennapi üzleti tevékenység részét képezik. A formátumot a Microsoft fejleszti 1987 óta kifejezetten a platformfüggetlen dokumentumcserét célozva, így a specifikációja is nyilvános, és a legtöbb szerkesztő- vagy olvasóprogram képes kezelni.

Nemsokára a köztörvényesek is felfedezik

A támadók ebben az esetben mégis kifejezetten a Microsoft Word programjával nyitják meg a preparált dokumentumokat, a felhasználókat pedig pszichológiai trükkökkel (social engineering) veszik rá, hogy engedélyezzék a tartalom szerkesztését vagy engedélyezzék a tartalom letöltését. A Proofpoint szerint ez egyáltalán nem számít kifinomult módszernek, de egyszerű és megbízható használata miatt az idén népszerűvé vált az államilag szponzorált hekkerakciók során.

Ezzel a technikával ugyanis sikerülhet ugyanolyan eredményeket elérniük, mint az összetettebb támadásokkal. A szóban forgó csoportok bármilyen magas szintű képességekkel rendelkeznek, igyekeznek a lehető legkevesebb erőforrás és munka ráfordításával hozzáférni a kiszemelt rendszerekhez. Az RTF dokumentumok bevetése ráadásul azt is megakadályozza, hogy feltárják más, kifinomultabb eszközeiket, ami a tevékenységük felfedezésekor nekik is problémákat okozhat.

A kutatók szerint a legkorábbi ismert példa az ilyen RTF-alapú befecskendezéses támadásokra 2021 februárjából származik, amikor az indiai állammal összeköthető hekkerek alkalmazták a megoldást az egyik kampányuk során. Azóta számos másik, szintén állami hátterű csoport folyamodott ehhez a módszerhez, a Proofpoint felsorolásában kínai és orosz csoportok is szerepelnek több akciójukkal.

A társaság arra is figyelmeztet, hogy a technika hatékonysága és könnyű használhatósága miatt valószínűleg egyre több ilyen próbálkozásra számíthatunk, és a tisztán pénzügyi motivációval rendelkező bűnözök részéről is sorban jönnek majd az olyan kampányok, amelyek ezt az eljárást próbálják alkalmazni. A technikára ugyanis a kevésbé képzett, nem annyira kifinomult szereplők is felfigyelnek, ez pedig általánosságban kiterjeszti a módszer előfordulását.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.