Nyolcvanöt éves korában kaliforniai otthonában érte a halál a hatvanas évek számítógép-tudományának egyik legfontosabb úttörőjét.

Pipájával, laza zakójával, intellektualitását hangsúlyozó szemüvegével egy tudósba oltott James Bondként festett. De míg a 007-es fantasztikus kütyüit Q őrnagy gyártja, addig Robert Taylor maga is részese volt egy sor, a saját korában fantasztikusnak tűnő eszköz kifejlesztésének.

Ott volt, ahol a jövő elkezdődött

Olyan találmányok születtek a közelében, mint az Apple-t naggyá tevő grafikus felületű operációs rendszer, az Ethernet szabvány, a Microsoftot is sikerre segítő WYSIWYG (What You See Is What You Get) szövegszerkesztés koncepciója, és legfőképpen jelenkorunk nélkülözhetetlen közművének, az internetnek az elődje, az ARPANET.

Az 1932-ben Dallasban született Taylor vér szerinti szüleit nem ismerte, egy metodista lelkész fogadta örökbe születése után egy hónappal. Felsőfokú tanulmányait a családi háttérnek köszönhetően a Déli Metodista Egyetemen kezdte. Fordulatot az életében a koreai háború jelentett. Két évet szolgált a haditengerészet kötelékében Koreában, majd folytatta a tanulmányait a Texasi Egyetemen. A számítógép-tudományok felé a kísérleti pszichológia terelte, kísérleteihez ugyanis szüksége volt az egyetem számítógépére. Ekkor kezdte el foglalkoztatni az ember-számítógép interakció kérdése is.

Az iparba a jobb fizetési lehetőségek vitték. Közreműködött többek között a Pershing rakéták kifejlesztésében a Martin Marietta nevű cégnél, majd 1962-ben a NASA-hoz igazolt, ahol részt vett az embert űrbe juttató programban. Innen pedig szinte egyenes út vezetett a védelmi minisztérium néhány évvel korábban felállított ARPA-hot (Advanced Research Project Agency). A később DARPA néven működő szervezet a technológia katonai célú felhasználását kutatta.

Az ARPANET

Ebben a kutatóműhelyben jött Taylorék ötlete: olyan kommunikációs hálózatot kell létrehozni, amely egy esetleges atomtámadás esetén is működőképes marad. Ők fektették le a hálózat alapelveit is: decentralizált hálózatra van szükség, amelynek minden csomóponthoz kapcsolódik. A hálózaton az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül tudjanak haladni, akár más és más útvonalon. Így akkor is célba jut az információ, ha egy kapcsolat megszűnik.

A hálózat, az ARPANET az évtized végére fizikai valójában is létrejött. 1969-ben négy egyetem nagygépes rendszerit kötötte össze. Bár a hálózat akkor még megbízhatatlan volt, az első üzenet küldése után például össze is omlott, a fejlesztés nem állt le, sőt két év múlva már 15 csomópont között áramoltak az adatok.

Vissza a piacra

Taylor az ARPANET elindítása után hamarosan új kihívásokat keresett. Némi egyetemi kitérő után a Xeroxhoz igazolt, amely 1970-ben állította fel híres kutatási részlegét, a Palo Alto Research Centert. Itt fejlesztettek ki egy sor olyan technológiát, amely a mai informatikának is alapeleme. Taylor csoportja építette meg az első személyi számítógép prototípusát, amelyhez ugyancsak náluk született meg a grafikus kezelőfelület, a lézernyomtató vagy a számítógépes egér.

A 90-es években a Digital Equipment kutatólaborjában dolgozott, és itt is fontos fejlesztések közelében forgott. Hogy mást ne mondjuk, itt fejlesztették ki az egyik első sikeres internetes keresőt, az AltaVistát.

Taylor 1996-ban vonult nyugdíjba. Halálát a Parkinson-kór következtében fellépő komplikációk okozták.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.