A 2008-ban alapított Klout felvásárlásáról már bő egy hónappal ezelőtt is cikkezett a világsajtó, de a Fortune most olyan információk birtokába jutott, mely arra utal, hogy a küszöbön áll a megállapodás. A közösségi aktivitást naplózó és pontokká átformáló Kloutot a Lithium Technologies fogja megvásárolni 200 millió dolláros összegért, az üzletet egy holnapi sajtótájékoztatón jelenti be a két cég.
Nem sokan ismerik, mégis kellett valakinek
Ha a Bitport olvasója még nem hallott a Klout rendszeréről, akkor nem az ő készülékében van a hiba: pontosan ez az a körülmény, ami miatt mégis érdekes a felvásárlás híre. A Klout az a közösségi felületekre támaszkodó szolgáltatás, amivel kapcsolatban rengeteg kritika és támadás érte az oldalt szinte létezése óta, így kifejezetten jó végkimenetlenek tűnik a készpénzből és Lithium részvényekből összeálló 200 milliós vételár.
A Klout a regisztrált felhasználó közösségi médiában kifejtett hatását értékeli egy 1 és 100 között mozgó értékkel, ami minél magasabb, annál nagyobb befolyásoló hatást tulajdonít az adott személynek. Mindehhez a szolgáltatás algoritmusa a Twitter, Facebook, Google+, LinkedIn, Foursquare, Instagram, illetve Wikipedia fiókunk által nyújtott információkat használja fel, így a legjobb érték kinyeréséhez az összes említett közösségi szolgáltatást össze kell kötni a Klout adatbázisával.

Klout: aggregál és osztályoz
Az alap érték innentől kezdve a szerint változik, hogy mennyire vagyunk aktívak a saját közösségi hálónkon belül, a rendszer figyelembe veszi, hogy mennyi valódi, mennyi spam alapú követőnk van pl. Twitteren, és azt is, hogy aki retweeteli a bejegyzéseinket, az milyen követői számmal és befolyással rendelkezik a saját követőire. Az alap adatokon kívül az is nagy súllyal esik latba, hogy mennyi követővel rendelkezünk a különböző hálózatokban, azokat hogyan tudjuk megmozgatni egy-egy bejegyzéssel, vagy instagramos fotóval.
A közösségekben kampányolóknak jó lehet
Az ötlet és a Klout lehetőségei az egyedi felhasználókat nem különösebben izgatták fel a 2008. óta eltelt évek alatt, és a megítélésnek az sem segített, hogy sokan a Klout rendszerének átláthatatlansága, következetlensége miatt erősen kritizálták a rendszert. Az egyik elhíresült kifogás azt hozta fel problémaként, hogy volt olyan időszak, amikor Barack Obama amerikai elnök Klout pontszáma elmaradt bizonyos tech bloggerek értékétől, ami már csak a követői számot és a mellé rendelt befolyásolási erőt tekintve is falsnak tűnik. Más hangok szerint már az alapötlet is teljesen hibás, hiszen tévútra vezethet az, ha a közösségi hálózatokban jelen lévő kapcsolatrendszereket számszerűsíteni akarják.
A Klout fejlesztői meghallgatták a panaszokat, beszámolóik szerint csiszoltak is az algoritmusokon, viszont ettől a felhasználók nem sokszorozódtak meg, befutott viszont a Microsoft üzleti partnerként. A 2012-es megállapodás értelmében a redmondi vállalat hozzáférést kap a Klout közösségi befolyást mérő algoritmusához, cserébe betekintést nyernek a Bing keresési adatbázisába. A Klout ezen kívül az úgynevezett Perk kampányok futtatásával igyekezett üzletet építeni, aminek a lényege az, hogy a Klout különböző márkák által indított kampányokat közvetít ki azoknak a felhasználóknak, akik megfelelnek a megrendelő előzetes feltételeiknek. Ez bizonyos termékek, szolgáltatások igénybevételét jelenti, ami viszont nem jár semmiféle egyéb kötelezettséggel.
Az egyelőre nem világos, hogy a közösségi média analízisével és különböző közösségek menedzselésével foglalkozó Lithium pontosan mire fogja felhasználni a Klout képességeit, de a megoldás valószínűleg a nagy közösségi erővel rendelkező felhasználók adatainak beépítése lesz a különböző közösségi felületeken folyó kampányok során.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?