Valószínűleg példa nélküli a Microsoft mostani esete, ezért is különösen fontos, miként zárul a jogi csatározás. Az ügy közvetlen előzménye, hogy az amerikai ügyészség kikérte a cég egyik ügyfelének bizonyos elektronikus leveleit. A Microsoft értelmezése szerint azonban az USA ügyészségének nincs jogalapja arra, hogy az írországi adatközpontban tárolt emaileket megkaphassa.
Támogató körök
A cég bírósághoz benyújtott papírjaiból kiderül, a Microsoft szerint egy ilyen adatkiadás szembe menne a nemzetközi joggal és egyezményekkel, valamint globálisan csökkentené a személyes adatok védelmének szintjét. A Microsoft erőfeszítéseihez azonnal csatlakozott az Electronic Frontier Foundation jogvédő szervezet és egy támogató beadvánnyal a Verizon távközlési szolgáltató is. Várhatóan az elkövetkező időszakban még több cég és szervezet áll az amerikai kormányzat adatszerzési gyakorlatát megzabolázni igyekvő beadvány mögé.
Az ügyészség tulajdonképpen egy elektronikus házkutatási engedéllyel felszerelkezve fordult a Microsofthoz egy drogügylettel kapcsolatban. A jogvita abból ered, hogy a cég álláspontja szerint ez a felhatalmazás nem terjed ki az írországi adatközpontban tárolt információk kiadására. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy valószínűleg nem is az Egyesült Államokban készültek az inkriminált levelek. Egy érdekes mellékszál a történetben a Microsoft jogászának januári állásfoglalása, miszerint a későbbiekben elképzelhető, hogy a nem amerikai ügyfelek adatait egyáltalán nem tárolnák az USA területén.
Snowden tehet mindenről
Az amerikai vállalatok gyakorlatilag a Snowden-ügy kirobbanása óta hadakoznak az USA kormányzatával. A botrányos kiszivárogtatás azt bizonyította, hogy a nemzetbiztonsági szervek igen széles körben alkalmaztak lehallgatást és egyéb elektronikus kémtevékenységet. A történet mellékhatásaként az amerikai szállítókat komoly veszteségek érték a világpiacon. A bizalomvesztésből fakadó forgalomcsökkenést pedig érthető módon minden lehetséges eszközzel megpróbálják tompítani a cégek.
Az átláthatóság zászlaja alatt szinte mindenki előállt a saját összesítésével, hogy mikor és hány megkeresésnek tett eleget, illetve mennyit utasított vissza. A Facebook statisztikájából például azt is megtudhattuk, a magyar szervek hány honfitársunk adatára kérdeztek rá a Zuckerberg-birodalomnál. Tavaly év végén egy széles összefogással megalkotott nyílt levelet is eljuttattak Barack Obama elnökhöz, amelyben arra kérték, hogy a témával kapcsolatban készüljön egy átlátható, a lehetséges biztonsági kockázattal csak arányos beavatkozást lehetővé tevő és független szerv által ellenőrzött törvény.
Az összefogott fellépés mellett nem voltak ritkák az internetes óriások egyéni fellépései sem. Márciusban Mark Zuckerberg telefonon beszélgetett el az ügyről az elnökkel, míg alig pár héttel ezelőtt a Cisco vezetője kérte Obamát, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat emberei ne piszkáljanak bele a külföldi ügyfeleknek szánt eszközökbe. Globális szinten pedig a Vodafone igyekezett egy terjedelmes összefoglalót nyújtani az állami szervek adatkérési, lehallgatási gyakorlatáról.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?