Elon Musk a Tesla csütörtöki robotaxi-bemutatójára készülődve sem hanyagolja el egyéb kötelezettségeit, mint például az összeesküvés-elméletek terjesztését saját amortizált közösségi hálózatán, vagy az egyre elkeseredettebb osztogatást Donald Trump újraválasztási kampányában. Sőt emellett még arra is maradt ideje, hogy kifejtse, miért hülyeség a sakk: szerinte az évszázadok óta játszott stratégiai játék hasznontalan, mert "a valósághoz képest kis számú szabadságfoka van", ráadásul egyenlő feltételeket nyújt mindkét játékosnak.

Ahogy a 256 milliárd dollárosra becsült vagyonával a világ leggazdagabb emberének számító Musk megállapítja, a sakkban csak 64 mező van, nincs háborús köd, nincs technológiai fejlődés, nincsenek különböző terepek, minden alkalommal ugyanazok a kezdő bábuk és a pozíció, sőt nem lehet új figurákat sem feltalálni a játék során. A valóságban azonban sok ilyen tényező működik, így ha valaki közel áll hozzá, hogy mattot adjon az ellenfélnek, akkor is előfordulhat, hogy mégis az ő királyát fogják elpárologtatni egy korábban nem létező "űrlézerrel".

Végül mindenki azt gondol, amit akar

Az okfejtést azzal a megállapítással zárja, hogy a valóságban a nyerő lépések felfedezése sokkal nehezebb feladat, amivel persze nehéz vitatkozni: a valóság tényleg felfoghatatlanul összetett, a sakk pedig egy játék. A hibás és felesleges analógiát egyébként két évvel ezelőtt is bedobta, amikor a Twitteren fejtegette, hogy gyerekként ő is sakkozott, de később már túl egyszerűnek találta a dolgot. Ahogy írta, érthető volt, hogy az emberek sakkoztak, amikor még csak "kövekkel és mókusokkal" játszhattak, de szerencsére ma már vannak számítógépeik.

A legújabb okfejtést természetesen az interneten is felkapták. Van, aki megpróbálja elmagyarázni, hogy a sakk lényege éppen a korlátaiból fakad, míg a világ egyik legjobb sakkjátékosa, a japán-amerikai Nakamura Hikaru annyit közölt, hogy teljesen érdektelennek tartja, miről okoskodik megint a Tesla vezérigazgatója. Végül van, aki azt a tanulságot vonta le, hogy Musknak nem igazán fekszenek az olyan kihívások, amelyekben a kudarcokért kizárólag saját magát hibáztathatja: ha nem tudja űrlézerrel megúszni a mattot, akkor mindig kell valaki, akire rátolhatja a felelősséget.