Egy elemzőcég állítja, az ügyfelek videós reklámkampányainál a hirdetések túlnyomó része nem megfelelő helyen, módon vagy formában jelent meg. A Google szerint minden oké.

Potenciálisan komoly pereket, de minimum garantált kellemetlenséget jelent a Google számára egy reklámkampányokat elemző cég terjedelmes jelentése arról, mire jutottak több mint ezer márka több évre visszanyúló videós hirdetéseinek elemzésekor. Az Adalytics megállapításaiból nem kevesebb következik, mint az, hogy a reklámipar egyik legnagyobb szereplője tendenciózusan túlszámlázott az ügyfeleinek.

A probléma alapvetően azokkal a TrueView konstrukcióban értékesített reklámfilmekkel van, amelyeket a Google partneri megállapodás alapján más tulajdonában lévő felületeken (híroldalakon, alkalmazásokban stb.) jelenít meg. A Google Video Partner (GVP) hálózathoz csatlakozott szereplőknek elméletben ugyanolyan szigorú feltételeknek kell megfelelniük, mint amilyet a keresőóriás saját platformjain, például a YouTube-on alkalmaz.

A TrueView hirdetési formátum hivatalos leírása többek között garantálja az ügyfeleknek, hogy hirdetéseik "kiváló minőségű" oldalakon, nem eldugott pozícióban, nem automatikusan elinduló módon, de bekapcsolt hanggal futnak majd. A konstrukció egyik legnagyobb előnye pedig az, hogy a felhasználó által öt másodperc után kikapcsolható lejátszás kapcsán csak abban az esetben fizet az ügyfél, ha az legalább 30 másodpercig (vagy rövidebb anyag esetén végig) pörgött, vagy a felhasználó közvetlen interakcióba lépett a reklámmal.

Ígéret szép szó?

Az Adalytics több mint 1100 márka hirdetési kampányát vizsgálta meg egészen 2020-ig visszatekintve. Az elemzés alapján az ezekre a kampányokra fordított összegek nagy része olyan GVP-felületeken futó reklámokra ment el, amelyek nem felelnek meg a cég által felállított követelményeknek. A hirdetések sok esetben álhíreket terjesztő, vagy máshonnan összelopkodott tartalmakat megjelenítő "híroldalakon" futottak, gyakran a képernyő oldalán vagy alján eldugott kisképernyős megjelenítőben. Számos esetben ezek a hirdetések automatikusan és hang nélkül indultak el, de volt olyan is, hogy az elvileg kötelező átugrási lehetőséget tették elérhetetlenné az adott felületen.

Számokban kifejezve mindez azt jelenti, hogy a reklámelhelyezési jelentések alapján egyes hirdetési kampányokban a TrueView in-stream reklámköltés 42-75 százaléka olyan GVP-oldalakra és -alkalmazásokra ment el, amelyek nem feleltek meg a Google szabványainak. Az elemzőcég becslése szerint mindez dollármilliárdokra tehető kárt okozott a hirdető márkáknak.

A hírek szerint az Adalytics eredményeit megkapó médiavásárlók finoman szólva sem voltak boldogok, egyesek "hirdetési csalást" emlegettek, mások pedig feleslegesen költött pénzüket szeretnék visszaszerezni a Google-től. Többen azt is nehezményezték, hogy a YouTube-on kívül egyáltalán bárhol máshol megjelent a kampányuk, amiről véleményük szerint a keresőóriás nem tájékoztatta őket megfelelően.

Minden a legnagyobb rendben

A Google a maga részéről ugyanakkor határozottan elutasítja a jelentésben megfogalmazott vádakat. A vállalat globális videomegoldásokért felelős vezetője, Marvin Renaud egy blogbejegyzésben reagálva többek között arról írt, hogy az Adalytics "megbízhatatlan mintavételi és proxy-módszereket használt". Hozzátette azt is, hogy a videós hirdetési kampányok "túlnyomó többsége" a YouTube-on fut, a márkáknak pedig bármikor lehetőségük van arra, hogy hirdetéseik megjelenítése kapcsán kizárják a GVP felületeit. Másrészről pedig a GVP-n megjelenő hirdetések több mint 90 százaléka "látható az emberek számára az egész interneten", ez az arány pedig magasan felette van az iparági átlagnak - érvelt Renaud.

A blogbejegyzés kitért arra is, hogy a Google rendkívül szigorúan betartja azokat az irányelveket, amelyek tiltják, hogy a cég partnerei webhelyeiken megtévesztő vagy zavaró technikákat alkalmazzanak a hirdetési bevételek mesterséges felpumpálására. Ezt bizonyítja az is, hogy a vállalat csak az elmúlt évben több mint 143 ezer olyan weboldalon állította le a hirdetések futtatását, amelyekről úgy ítélte meg, hogy megsértik a szabályait.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.