A Google vezetője a Világgazdasági Fórumon elhangzott múlt heti beszédében azt mondta, hogy eltűnik a világháló. A látszólag furcsa kijelentés mögött nem az internet visszaszorulása, hanem éppen az elterjedése áll. Kérdés, szükségünk van-e erre?

Akik csak a szalagcímekből tájékozódnak, könnyen gondolhatták azt, hogy a Google elnöke meghibbant, hiszen az internet eltűnéséről beszélt a Davosban múlt héten rendezett 45. Világgazdasági Fórumon. Természetesen Eric Schmidt nem a világháló végét prognosztizálta, hanem éppen ellenkezőleg, annak az élet szinte minden területére való beszivárgását.

A hálózat mindent összekapcsol

Az intenetes óriás vezetője beszédében az eltűnés szót használta, de abban az értelemben, hogy az internetre csatlakozó világban egyszerűen elmosódnak majd a határok a felhasználóknál azzal kapcsolatban, hogy mikor is használják éppen a globális hálózatot. Tehát Schmidt az egyre többször emlegetett tárgyak internete (Internet of Things - IoT) témát vezette fel így. Az autóktól a fridzsiderekig internetképessé tett eszközök elszaporodása szerinte egy rendkívül érdekes, interaktív és nagyon személyre szabott világot teremt a nem is olyan távoli jövőben.

Példaként ő is az intelligens otthont hozta. Ugyanazt a témát, mint amelyet nemrégiben a Samsung vezérigazgatója hozott elő a CES-en, amikor is az IoT konkrét lehetőségeiről kérdezték. A mobilgyártó vezetője szerint természetes lesz, hogy az útközben a mobil fülhallgatóján élvezett zene azonnal átvált az otthoni hangszórókra, amint az ember hazaért. De említette az adást automatikusan szüneteltető tévét, amely figyeli, hogy a kanapéról mikor áll fel valamiért a gazdája.

Nem minden arany...

Az világos, hogy az internettel, hálózatokkal, adatforgalommal sáfárkodó cégek miért szeretnék ezt az utópiát minél hamarabb valóságként látni, attól viszont mindez még nem feltétlenül áll összhangban a valódi emberi szükségletekkel. Mi például nem látjuk szükségét, hogy a séta közben kikapcsolódásként hallgatott zeneszám automatikusan átváltson az otthoni hangszórókra – lehetséges, hogy inkább a családtagokkal váltanánk előbb néhány szót. Tökéletesen elboldogolunk a kőkorszaki távirányítóval is, és ha csak a konyhába akarunk kiugrani valamiért, nem feltétlenül vesződnénk azzal, hogy a kényelmünkre tervezett megoldás felülbírálatával bajlódjunk. Arról nem is beszélve, hogy inkább mi néznénk a tévét, és nem fordítva.

Visszatérve a Google-re: a cég már így is szinte mindent tud a szolgáltatásait használókról, legalábbis minden olyasmit, aminek nyoma van az interneten keresztül áramló adatfolyamokban. Képzeljük el, milyen értékes információtömeghez jutna a vállalat akkor, ha ezek mellé pontos kimutatást kapna a kocsink állapotától a hűtőnk tartalmán át a vérnyomásunkig. Nem véletlen, hogy Schmidt felvázolt jövőképe egy, az emberek normál életvitelébe teljesen belesimuló hálózati aktivitást igyekszik teljesen természetes evolúciónak beállítani. 

A gépek ébredése

Tény, hogy a hálózatba kapcsolt gépek elterjedése már nem lehetőség, hanem tény. A Gartner friss elemzése szerint idén közel 5 milliárd eszköz kommunikál majd a világhálón, ami 30 százalékkal több a tavalyinál. 2020-ra pedig 25 milliárd internetes gépet, köztük negyedmillió járművet vizionál a piackutató cég.

Az előrejelzés egyébként az elterjedést gátló tényezőkre is kitér. Ilyenek az egyelőre nem létező iparági szabványok, a hiányos vagy szintén nem létező nemzetközi és nemzeti jogszabályok ezeknek az eszközöknek a kezelésére, az ebből származó adatok felhasználási lehetőségeire stb.

Egy gátló tényezőt viszont nem említenek, ez pedig maga a felhasználó, aki jó esetben még beleszólhat abba, hogyan is képzeli el a szép új világot. Ne feledjük: attól, hogy valami újdonság, még nem feltétlenül viszi előre az életünket. Gondoljunk csak a "rendkívül sikeres" MMS-re.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.