Pedig csak annyi történt, hogy az Európai Parlament megszavazta egy a külföldi befektetéseket átvilágítására szolgáló rendszer felállítását.

Megszavazta az Európai Parlament (EP), hogy fel kell állítani egy olyan rendszert, amely alaposabban átvilágítja a stratégiai ágazatokban történő külföldi – értsd: EU-n kívüli – befektetéseket – adta hírül az MTI. A rendszer célja, hogy szükség esetén meg lehessen védeni a stratégiai ágazatokban működő vállalatokat az Európai Unión kívüli felvásárlástól. Az uniós társjogalkotó szervek – az EP és a tagországok kormányait tömörítő tanács – között korábban létrejött előzetes megállapodást az EP elsöprő többséggel fogadta el.

A tanács várhatóan március elején hagyja jóvá hivatalosan a jogszabályt, amely kihirdetése után másfél évvel lép majd életbe.

A IKT iparra is kihat

Az Európai Bizottság szerint a külföldi felvásárlások a kritikus infrastruktúrák és technológiák területén sérthetik az európai érdekeket. Bizonyos harmadik országok a beruházásaikkal csökkenthetik az EU technológiai előnyét és gyengíthetik a kontinens biztonságát – írja a Bizottság közleménye.

Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi, mint az energetika, a közlekedés, a (info)kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány és a pénzügy. A döntés komoly kihatással lehet az infokommunikációs szektorra, mivel a védendő kritikus területek között vannak a vízszolgáltatás, az egészségügy, a védelmi rendszerek, a média, a biotechnológia és az élelmiszer-biztonság mellett a félvezetők fejlesztéséhez és gyártásához, a mesterséges intelligenciához és a robotikához kapcsolódó technológiák is.

A felállítandó EU-s rendszer célja, hogy segítse a külföldi befektetések köz-, illetve nemzetbiztonsági alapú átvilágítását. Működésében nagy hangsúlyt kapnak az információcserét szolgáló együttműködések. Egyrészt a tagországok véleményezhetik majd az egymás területén tervezett beruházásokat, másrészt az Európai Bizottság is kérhet információt és adhat véleményt. Fontos viszont, hogy a végső döntést továbbra is nemzeti szinten hozzák meg.

Első számú célpont: Kína

Ugyan az elfogadott szöveg nem nevez meg országot, a rendszer felállításával egyéretelműen az utóbbi évtizedben egyre veszélyesebbnek tartott kínai stratégiai beruházásoknak és felvásárlásoknak akarnak gátat szabni. A jogi keret létrehozását így főleg azok az országok – Franciaország, Németország, Olaszország – szorgalmazták, melyek pozícióit leginkább veszélyezteti a kínai nyomulás. Ciprus, Görögország és Málta ugyanakkor ellenezte.

Mint azt Franck Proust néppárti jelentéstevő mondta, számos országban működik hasonló rendszer: többek között az USA-ban, Japánban, Kanadán – és természetesen Kínában is. Európában viszont csak a tagállamok felében (köztük Magyarországon) működik ilyen rendszer, de felépítésük, működési mechanizmusuk és az általuk vizsgált terület is jelentősen eltérő.

A német kormány például most fontolgatja, hogy komolyan korlátozná a biztonsági szempontból kiemelt vállalatokban – például a védelmi területen dolgozó vagy kritikus infrastruktúrákat üzemeltető cégekben, sőt a médiapacon is – történő Európán kívüli befektetők tulajdonszerzését. A tervezet szerint a 25 százalékos tulajdonszerzési arányt 10 százalékra csökkentenék – főleg a kínai cégek visszaszorítása érdekében.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.