A NASA Parker Solar Probe jövő karácsony táján másodpercenként 195 kilométeres sebességgel száguld majd el a Nap mellett, kihasználva annak hatalmas gravitációs vonzását. Összehasonlításképpen, ilyen tempóval 30 másodpercig tartana egy New York-London repülőút. A napszonda ennek során mindössze 6,1 millió kilométerre közelíti meg a Nap felszínét. A projekt egyik munkatársa szerint ez majdnem úgy tekinthető, mintha "napraszállást" hajtana végre, tekintve, hogy a szilárd felszín hiánya miatt nem lehet pontosan meghatározni, hol húzódik a Nap határa – olvasható a BBC News év végi összeállításában.

A cikkben megszólaló szakemberek az 1969-es holdraszállás jelentőségéhez hasonlítják a dolgot, és az egyik legmerészebb küldetésnek nevezik, amit valaha is elképzeltek. A szondát még 2018-ban indították útnak azzal a céllal, hogy ismételten, egyre közelebb haladjon el a Nap körül, amíg a 2024 végére tervezett manőver már a Nap-Föld távolság mindössze 4 százalékára közelíti hozzá Parkert. Itt a szerkezetnek már 1400 Celsius-fokos hőmérsékletet kell elviselnie, hogy méréseket végezhessen egy vastag hőpajzs mögött elhelyezett műszereivel, remélhetőleg hozzájárulva néhány tudományos áttöréshez is.

Szuper hasznos lehet a rövid látogatás

Ezek közül a BBC News szerint a legfontosabb a korona, a külső naplégkörének működésének egyértelműbb magyarázata lenne, ami hozzájárulhatna az "űridőjárásra" vonatkozó előrejelzések javításához is. A Nap éppen most lép egy aktívabb időszakába, a koronakidobódások és flerek pedig tönkretehetik a műholdas kommunikációt, pusztító hatással lehetnek a földi elektromos hálózatra, sőt a különösen masszív napviharok hetekre-hónapokra kiüthetik az internetet. A sugárzás egészségügyi kockázatot jelent az űrhajósokra nézve is, ami különösen érdekes, ahogy állandó jelenlétet tervezgetünk a Hold felszínén.

Ahogy a BBC News írja, a Parker novemberben fordul meg a Vénusz körül, ami segít neki a megfelelő pályára állásban, hogy aztán tudományos-történelmi eseménnyé tegye a december 24-ét. A riportban a NASA tudományos vezetőjét (a projekt korábbi vezető tudósát) is idézik, aki elmondta: igazából nem biztosak benne, hogy a napszonda mit talál majd, de különböző típusú hullámok felfedezésére számítanak, amelyek évek óta viták tárgyát képező folyamatok keverékére utalnak. Az űreszköz ezt követően már nem lesz képes közelebb kerülni a Naphoz – igaz, a hátulja el sem viselne magasabb hőmérsékletet.