Az Ericsson kutatói feltérképezték, milyen technológiai trendek fogják jellemezni a 2014-es évet. Appok, biometrikus azonosítás és érzékelők mindenhol. Szép új világ!

Az Ericsson ConsumerLab kutatása a felhasználók értékpreferenciáit, viselkedését vizsgálja, illetve azt, miként is használják az infokommunikációs termékeket, szolgáltatásokat. A globális kutatási program több mint 40 országban, 100 ezernél is több elkészített interjún alapszik. Az eredményekból a kutatók felvázolták 2014 és az azt követő időszak legfontosabb fogyasztói trendjeit, melynek legfontosabb megállapítása az alkalmazások és szolgáltatások iránti tömeges kereslet megjelenése minden gazdasági szektorban és társadalmi csoportban.

 

Társadalomformáló alkalmazások

Az okostelefonok gyors, globális terjedése gyökeresen átalakította a kommunikációt és az internethasználatot. Most a gyorsan változó okostelefon-használatnak egy új szakaszába lépünk be, és az emberek a társadalom minden rétegében az alkalmazásokat keresik. Ez mindenre igaz, a vásárlástól és a napköziotthonos gondozástól kezdve, a hatóságokkal folytatott kommunikációig és a közlekedésig. Az alkalmazások fontosabbá válnak, mint maga a telefon márkája vagy típusa - vélekedik a kutatás.

A jelszó te magad légy!

A weboldalak egyre hosszabb jelszavakat követelnek meg: számok, betűk és szimbólumok keverékével, amelyeket szinte lehetetlen megjegyezni. Éppen ezért egyre nagyobb a biometriai alternatívák iránti érdeklődés. A felmérés azt találta, hogy az okostelefon-használók 52 %-a inkább az ujjlenyomatát szeretné használni a jelszavak helyett, és 48 %-ukat érdekelné a képernyő zárolásának feloldásához használt retinafelismerés. Összesen 74 % véli úgy, hogy 2014 során a biometriai azonosítókat használó okostelefonok elterjedtté válnak majd.

Én és a számok

Vérnyomás, pulzus és a megtett lépések száma – csak néhány példa arra, hogyan szeretnénk „megmérni” magunkat a mobilkészülékekkel, személyesen előállított adatok használatával. Mindössze el kell indítani egy alkalmazást, hogy nyomon kövessük a tevékenységeinket és jobban megismerjük magunkat. Az okostelefon-használók 40 százaléka szeretné a telefonját arra használni, hogy az valamennyi fizikai tevékenységét naplózza, és több mint felük szeretné nyomon követni a vérnyomását és pulzusát egy gyűrű használatával.

Mindennapi internetünk add meg nekünk mindenhol

A mobil internetezés minősége egyelőre elmarad a hangátviteli élmény mögött, azonban az okostelefonok elterjedésével egyre erősebb lesz az igény a mindenhol és mindenkor elérhető, használható sebességű internetes elérésre. A felmérés azt mutatja, hogy a felhasználók a metrón tapasztalható internetminőséggel elégedettek a legkevésbé.

Betemetni a digitális szakadékot 

Az internet-hozzáférés globális szinten továbbra sem megfelelően és nem egyenlően oszlik el, így létrejön az úgynevezett digitális szakadék. Az olcsóbb okostelefonok megjelenése révén a fogyasztóknak a jövőben nincs szükségük költséges számítástechnikai eszközökre az internetes szolgáltatások eléréséhez. Globális szinten a fogyasztók fele úgy véli, hogy mobiltelefonjuk a legfontosabb technológiai eszköz, és sokak számára a mobiltelefon lesz az internethasználat elsődleges vagy akár egyetlen eszköze.

Eltörpülő veszélyek 

A válaszokból úgy tűnik, az internetezéssel együtt járó biztonsági kockázatok egyre egyértelműbbek mindenki számára: a világhálót napi szinten használók 56 százalékának vannak az adatvédelemmel kapcsolatos aggályai. Ennek ellenére mindössze 4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy emiatt ténylegesen kevesebbet használja az internetet. Ehelyett a fogyasztók inkább különböző stratégiákat alkalmaznak a kockázatok csökkentésére, például óvatosabbak a rendelkezésre bocsátott személyes adatok típusát illetően.

Baráti videotéka

A felmérés érdekes megállapítása, hogy bár szélesebb a médiaválaszték, úgy tűnik, hogy kevésbé mi választjuk meg, hogy mit nézünk meg. Valójában a barátaink nagy szerepet játszanak abban, milyen videós anyagokat tekintünk meg. A válaszadók 38 százaléka hetente többször is megtekint olyan videó-klipeket, amelyeket a barátaik javasoltak. Ismerőseink, barátaink ráadásul legalább ekkora hatással vannak a blogolvasási és zenehallgatási szokásainkra is.

Az adatok láthatóvá tétele.

A fogyasztók összesen 48 %-a használ alkalmazásokat az adatfogyasztása jobb megismerésére. Míg 41 % csak arra kíváncsi, hogy mennyi adatot használ, 33 % azt is tudni szeretné, hogy megfelelően számlázzák-e ki számára az adatátvitelt, 31 % pedig nem szeretné túllépni a szolgáltató által meghatározott felső határt. A felmérés azt is felfedte, hogy az okostelefon-felhasználók 37 %-a rendszeresen használ alkalmazásokat a kapcsolati sebesség tesztelésére.

A dolgok internete

Ahogy az interaktív szolgáltatások mostanra általánossá váltak, a fogyasztók egyre inkább elvárják a fizikai környezettől, hogy képes legyen az együttműködésre. Az okostelefon-tulajdonosok 60 százaléka úgy véli, hogy 2016 végére mindenben lesznek érzékelők, az egészségügytől és a tömegközlekedéstől kezdve, az autókig. A téma nem újdonság, lapunk is sokszor foglalkozott az Internet of Things témával, vagy más néven a dolgok internetével és annak lehetséges hatásaival.

Szakaszos figyelem

A tévés és videós adatforgalom ötöde ma már telefonokon és tableteken keresztül jut el a nézőkhöz, ami egyben azt is jelenti, hogy átalakulnak a tévénézési helyek és szokások. Például előfordulhat, hogy a fogyasztó elkezdi egy tartalom megtekintését otthon, majd folytatja azt miközben a munkába utazik. Azaz az új világban nem a reklámok, hanem a felhasználók szakítják meg a műsorfolyamot, annak függvényében, éppen hol és milyen eszközön nézik a programot.

Mobilitás

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.