Tavaly kezdett zsugorodni a mobilkészülékek szürke piaca. Idén további 12 százalékot csökken – jósolja az amerikai IHS iSuppli.
A nem hagyományos kereskedelmi csatornákon gazdát váltó, gyakran hamisított mobiltelefonok száma 2011-ben érte el a csúcsot. Két éve a 250,4 millió darab készülék talált gazdára illegális vagy félig legális csatornákon. Tavaly óta viszont csökkent ezeknek a készülékkeknek a száma: 221,5 millió készüléket értékeítettek kétes csatornákon keresztül.
Koppintott iPhone-ok hamis IMEI kódok ■ A mobilpiac szürke zónája az idén tovább szűkül, az IHS szerint a 200 milliót sem éri el, jövőre pedig 175 milliónál is kevesebb ilyen tranzakciót jósol a kutató cég. Ez a tendencia 2017-ig biztosan folytatódik, abban az 133,9 millóra eshet a hamisított vagy nem legálisan eladott mobilok száma.

Lefoglalt csempészáru: a szürke zónában értékesítették volna
Az IHS iSuppli a felmérésben a szürke piachoz tartozónak tekintette a hamisított mobilokat – ebben az egyik legnépszerűbb a koppintott iPhone –, valamint az úgynevezett fehér dobozos készülékeket, amelyekre bármilyen logót rá lehet tenni. Ez utóbbi – elsősorban Kínában gyártott – készülékekbe jellemzően Hongkongon keresztül az országba csempészett chipeket építenek, nincs semmiféle tanúsítványuk, és hamis a nemzetközi azonosítójuk, az úgynevezett IMEI (International Mobile Equipment Identity) kódjuk is.
A szürke piac zsugorodásában mind a keresleti, mind a kínálati oldal szerepet játszik. A keresleti oldalon az hoz pozitív változást, hogy a fejlődő piacok vásárlói is egyre jobban preferálják a márkás eszközöket. De változik a kínálati oldal hozzáállása is. A szürke zónáűban értékesített készülékek többségét főleg kínai cégek gyártják, ám közülük egyre többen állnak át a másik oldalra, és válnak maguk a piacon önálló márkaként megjelenő eszközök gyártójává. Azokat viszont már legális csatornákon értékesítik – elsősorban a fejlődő országokban. Az illegális gyártók visszaszorulását kínai valuta felértékelődése is ösztönözte: egyre kevésbé profitábilis ugyanis a szürke üzletet, főleg a kockázatok függvényében.
Kétes rangsor: Kína, Közel-Kelet és Afrika ■ A mobilok legnagyobb szürke piaca Azsia és a csendes-óceáni térség. Első helyen áll Kína, de Indiában, Vietnamban, Thaiföldön, Pakisztánban, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is jelentős ez a szegmens. Ezek az országok adják a szürke piac közel felét. Közel-Kelet és Afrika 2012-ben körözte le az addigi második helyezett Közép- és Dél-Amerikát. A közel-keleti és afrikai régióban Nigéria, Törökország, Egyiptom és Irán a legnagyobb felvevőpiacok. Ebben a térségben idén közel 40 millió készülék kel el a szürke piacon, vélik az IHS elemzői. Várhatóan Közép- és Dél-Amerika térsége lesz idén is a harmadik 37 millió készülékkel.
A tanulmány jelentős szürke piacként említi Kelet-Európát is, elsősorban Oroszországban és Ukrajnában nagy a kereslet a bizonytalan eredetű mobilokra.
Magyarországon is méretes lehet a szürke zóna ■ A magyarországi szürke piac méretére helyzetre csak hozzávetőleges becslések vannak. Mint az IDC Magyarországtól megtudtuk, nálunk ide számítják az összes olyan mobiltelefont, ami nem a hagyományos hazai csatornákon keresztül jut el a vevőhöz. A kutató cég úgy becsüli, hogy a magyar szürke zóna mérete a hazai mobilkészülék-piac 10 és 25 százaléka közötti lehet. A magyar piacon a legtöbb illegális termék a drágább kategóriák piacán jelenik meg.