Tavaly kezdett zsugorodni a mobilkészülékek szürke piaca. Idén további 12 százalékot csökken – jósolja az amerikai IHS iSuppli.
A nem hagyományos kereskedelmi csatornákon gazdát váltó, gyakran hamisított mobiltelefonok száma 2011-ben érte el a csúcsot. Két éve a 250,4 millió darab készülék talált gazdára illegális vagy félig legális csatornákon. Tavaly óta viszont csökkent ezeknek a készülékkeknek a száma: 221,5 millió készüléket értékeítettek kétes csatornákon keresztül.
 
Koppintott iPhone-ok hamis IMEI kódok ■ A mobilpiac szürke zónája az idén tovább szűkül, az IHS szerint a 200 milliót sem éri el, jövőre pedig 175 milliónál is kevesebb ilyen tranzakciót jósol a kutató cég. Ez a tendencia 2017-ig biztosan folytatódik, abban az 133,9 millóra eshet a hamisított vagy nem legálisan eladott mobilok száma.



Lefoglalt csempészáru: a szürke zónában értékesítették volna
 
Az IHS iSuppli a felmérésben a szürke piachoz tartozónak tekintette a hamisított mobilokat – ebben az egyik legnépszerűbb a koppintott iPhone –, valamint az úgynevezett fehér dobozos készülékeket, amelyekre bármilyen logót rá lehet tenni. Ez utóbbi – elsősorban Kínában gyártott – készülékekbe jellemzően Hongkongon keresztül az országba csempészett chipeket építenek, nincs semmiféle tanúsítványuk, és hamis a nemzetközi azonosítójuk, az úgynevezett IMEI (International Mobile Equipment Identity) kódjuk is.

A szürke piac zsugorodásában mind a keresleti, mind a kínálati oldal szerepet játszik. A keresleti oldalon az hoz pozitív változást, hogy a fejlődő piacok vásárlói is egyre jobban preferálják a márkás eszközöket. De változik a kínálati oldal hozzáállása is. A szürke zónáűban értékesített készülékek többségét főleg kínai cégek gyártják, ám közülük egyre többen állnak át a másik oldalra, és válnak maguk a piacon önálló márkaként megjelenő eszközök gyártójává. Azokat viszont már legális csatornákon értékesítik – elsősorban a fejlődő országokban. Az illegális gyártók visszaszorulását kínai valuta felértékelődése is ösztönözte: egyre kevésbé profitábilis ugyanis a szürke üzletet, főleg a kockázatok függvényében.

Kétes rangsor: Kína, Közel-Kelet és Afrika ■
A mobilok legnagyobb szürke piaca Azsia és a csendes-óceáni térség. Első helyen áll Kína, de Indiában, Vietnamban, Thaiföldön, Pakisztánban, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is jelentős ez a szegmens. Ezek az országok adják a szürke piac közel felét. Közel-Kelet és Afrika 2012-ben körözte le az addigi második helyezett Közép- és Dél-Amerikát. A közel-keleti és afrikai régióban Nigéria, Törökország, Egyiptom és Irán a legnagyobb felvevőpiacok. Ebben a térségben idén közel 40 millió készülék kel el a szürke piacon, vélik az IHS elemzői. Várhatóan Közép- és Dél-Amerika térsége lesz idén is a harmadik 37 millió készülékkel.

A tanulmány jelentős szürke piacként említi Kelet-Európát is, elsősorban Oroszországban és Ukrajnában nagy a kereslet a bizonytalan eredetű mobilokra.

Új negyedév, újabb 240 millió okostelefon
Kinek jó üzlet a mobiltelefon?

Magyarországon is méretes lehet a szürke zóna ■ A magyarországi szürke piac méretére helyzetre csak hozzávetőleges becslések vannak. Mint az IDC Magyarországtól megtudtuk, nálunk ide számítják az összes olyan mobiltelefont, ami nem a hagyományos hazai csatornákon keresztül jut el a vevőhöz. A kutató cég úgy becsüli, hogy a magyar szürke zóna mérete a hazai mobilkészülék-piac 10 és 25 százaléka közötti lehet. A magyar piacon a legtöbb illegális termék a drágább kategóriák piacán jelenik meg.

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.