Érdekes problémára világít rá a JBoss-nak, a Red Hat middleware-jének a története. Első látásra ugyanis a közösségi fejlesztést a vállalati rendszerek kellős közepébe engedi. De valóban ilyen egyszerű lenne a helyzet?

A JBoss története jól példázza azt az utat, hogy hogyan lesz egy közösségi fejlesztésből kőkemény vállalati rendszer. A történet persze nem univerzális, hiszen rengeteg lehetséges út van – akár magyar példát is hozhatnánk open source fejlesztésre alapozott sikeres üzleti modellre –, ám mindenképpen tanulságos. Legfőképpen arra világít rá, hogy a nyílt forráskód eszmei háttere és az üzlet nem mond ellent egymásnak.

Közösségi szoftvertől a felvásárlásig

Amikor a francia elméleti fizikus, Marc Fleury 1999-ben megalapította a JBoss Group LLC-t Atlantában, talán maga sem gondolta, hogy hét év múlva dollár százmilliókat hoz a vállalkozása. A nyílt szabványokat erősen támogató Sunnál szocializálódott Fleurynek akkor mindössze az volt a célja, hogy egy jól működő Java alkalmazásszervert fejlesszen. Érdeklődése nem véletlenül fordult a Java felé: már a Sun francia részlegénél is elsősorban Java projektekben dolgozott.

Bár a cég fejlesztéseinek támogatására kockázati tőkét is sikerült bevonni, a cég 2006-ban eljutott arra a pontra, hogy sokkal nagyobb energia kellett a továbblépéséhez, azaz megérett a felvásárlására. A JBoss sikeres volt, nem véletlen, hogy több nagy céggel, például az IBM-mel és az Oracle-lel is hírbe hozták elemzők. Ehhez képest meglepetésként hatott, amikor végül a Red Hat lett a befutó, amely 350 millió dollárt fizetett Fleury cégéért. (Szigorúan zárójelben: Fleury ma már elsősorban elektronikus zenével foglalkozik.) A Red Hatnak sok előnye volt a két naggyal szemben: mindenekelőtt az, hogy a cég filozófiája közel állt a JBosséhoz, hiszen az akkori egyik legnagyobb Linux-disztribútor szövetkezett egy sikeres, szintén a nyílt forráskódra építő alkalmazásszerver-fejlesztővel.

Ráadásul mind az IBM-nek, mind az Oracle-nek volt már alkalmazásszervere, tehát ott a JBoss legfeljebb másodhegedűs lehetett volna, míg az egyre inkább a vállalati szoftverkészlet operációs rendszeren túli területeire koncentráló Red Hatnak nagyon is szüksége volt egy ilyen köztesréteg termékre, amit ráadásul az üzleti modelljébe is könnyen be tudott illeszteni.

Hogy mennyire belenyúlt a jóba, jól jellemzi az is, hogy ma a vállalati alkalmazásszerver-piacon felnőtt e legnagyobbakhoz, és IBM WebSphere-rel és az Oracle WebLogic-kal versenyez.

Community és vállalati fejlesztés párhuzamosan, de közösségben

A JBoss beillesztése a Red Hat portfóliójába egyszerű volt. Gyakorlatilag ugyanazt a folyamatot kellett végigjárni, amit a Linuxnál is – és ebben a cégnek már volt tapasztalata. Fel kellett építeni azt a garanciális hátteret, amely a vállalati rendszerek esetében elengedhetetlen követelmény: a frissítések hosszú távú biztosítását, a terméktámogatást, az oktatást stb.

Ennek egyenes következménye volt, hogy a közösségi fejlesztési vonal és a vállalati verzió elvált egymástól. De ez közel sem jelenti azt, hogy a két vonal egymásra hatása megszűnt vagy lanyhult volna!

A vállalati verzió fejlesztése pontos, előre meghatározott roadmap alapján történik. Csak olyan komponensek kerülnek bele, melyeket átestek a Red Hat belső minőségellenőrzési folyamatán. A vállalati környezet stabilitás iránti igényének megfelelően az egyes komponenseket egymáshoz igazították, kiszűrték a kompatibilitási problémákat – és természetesen a vállalati igényeknek megfelelően csomagolták (frissítések, support stb. – lásd fent).

Szentiványi Gábor ügyvezető igazgató, ULX Kft.

A vállalati változat így szükségszerűen konzervatívabb, mint a közösségi fejlesztés, lassabban is változik, hiszen csak a stabil, kiforrott és alaposan kitesztelt komponenseket tartalmazza. A közösségi változat viszont innovatívabb, frissebb, gyorsabban reagál az újdonságokra. Ezek a közösségi fejlesztésben készülő komponensek aztán átesnek egy előszűrőn: az idő – és a közösség – eldönti, melyek érdemesek a továbbgondolásra, és amelyek fennakadnak ezen a hálón, azok eltűnnek. A stabil komponensek aztán előbb vagy utóbb szintén a vállalati változat részévé válhatnak.

A vállalati fejlesztők ebben a modellben érdekes helyzetben vannak: alkalmazottjai egy vállalatnak, ám a Red Haten keresztül tagjai a fejlesztői közösségnek is. A kódmegosztás tehát nem egyirányú. A Red Hat fejlesztéseit ugyanúgy felhasználja a közösség, ahogy a közösségét a Red Hat.

Üzlet és a forráskód felszabadítása

Jogos lenne a kérdés: nem rombolja-e le a közösséget az, ha valaki pénzt csinál a közösségi alapon felhalmozott tudásból? Ez alapvetően a pénzcsináló vállalat stratégiáján múlik. Ha megőrzi a közösségi fejlesztés szellemét, betartja a nyílt forráskód alapvető követelményeit – azaz a kódért kóddal fizet –, még inspirálóan is hathat a közösség aktivitására. Olyan tapasztalatokat tud ugyanis megosztani, ami növelheti a közösségi fejlesztésben készülő kód hatékonyságát.

Ezt a szabadságot még az sem veszélyezteti, hogy maga a Java (és a Java Enterprise Edition) az Oracle kezébe került. Ráadásul a Red Hat arra is elég nagy hangsúlyt fektetett, hogy a JBoss-hoz kötődő kommunikációjában nem elsősorban Javát emelje ki, hanem inkább azt hangsúlyozza, hogy ma már a termék nem csupán egy Java alkalmazásszerver, hanem egy komplett alkalmazásplatform, amelyben az alkalmazásszerver mellett megtalálható a workflow, a szabálymotor, a JEE futtatókörnyezet, valamint a teljes fejlesztői környezet és így tovább.

Így ma már az egykori ígéretes kis projekttől eljutott a JBoss oda, hogy hatékonyan és gyakran sikerrel szálljon harcba azért, hogy minél nagyobb teret szerezzen magának a middleware-ek óriási, évi 30-40 milliárd dolláros világpiacán.

Cloud & big data

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.