Harmadik alkalommal rendezte meg a T-Systems Magyarország éves szakmai találkozóját a Symposiumot, amire idén minden eddiginél többen, közel 1800-an jöttek el a Budapesti Kongresszusi Központba. Az ez évi mottó: "Emberi kérdések, technológiai válaszok", a fókusztéma pedig a digitalizáció volt. A cég anyavállalata, a Magyar Telekom a rendezvényen jelentette be, hogy a Digitális Magyarország program keretén belül Nyíregyházán építi ki az első digitális várost.
Cél az elrugaszkodás
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, előadásában kitért arra is, hogy az infokommunikációban a jövőben nem csupán a hálózatok építésére kell koncentrálni, hanem a digitális ökoszisztéma megvalósítására, ami az infrastruktúrán felül digitális szolgáltatásokat és a digitális kompetenciát is jelent. Példaként az Apple sikerét hozta fel, mondván a cég minden egyes megújulásakor nem egyszerűen termékekben gondolkodik, hanem teljes rendszerben. Az okostelefon megjelenését például a hozzá tartozó egyéb elemek, mint az AppStore vagy az iTunes, tették teljessé.
Európa lemaradása Amerikával és Ázsiával szemben e téren vitathatatlan, de mint fogalmazott: "a cél nem az utolérés, hanem a leapfrog, vagyis az elrugaszkodás kell legyen". Mattheisen szerint Magyarország ebben akár vezető szerepet is játszhat.
Nagy az állami adónyomás
Európa hátrányáról beszélt Kerstin Günther is, a Magyar Telekom Igazgatóságának elnöke. Ezt a hátrányt több okra vezette vissza. Beszélt a nagy piaci nyomásról, piaci széttöredezettségről, amit a túl sok szereplő okoz, valamint arról, hogy folyamatosan növekszik az európai közterhekkel alig sújtott nemzetközi tartalomszolgáltatók (Over the Top – OTT) dominanciája. A kontinens cégein egyfelől nagy az állami adónyomás is, miközben az ügyfelek mind több szolgáltatáshoz akarnak ingyen hozzáférni. (Közbevetőleg emlékeztetett rá, hogy a magyar távközlési csoport évi 140 milliárd forintot adót fizet be, amin felül az elmúlt négy évben 400 milliárd forintot fordított beruházásra. )
Az elnök kifejtette: a nehéz helyzetből a kiutat egyfelől a minél gyorsabb és szélesebb körű technológiai fejlesztés jelentheti, az LTE, az 5G, továbbá az eddig fragmentált hálózati platformok egységes alapokra helyezése. Mint mondta, a Deutsche Telekom egyik kiemelt célja egy integrált, IP-alapú páneurópai, határokon átívelő hálózat létrehozása, amelynek révén jobb minőségű, nagyobb sávszélességet igénylő szolgáltatások is nyújthatóak lesznek. Az OTT-k előretörésével szemben a fix-mobil konvergens megoldások és az erre épülő partneri szerződések előtérbe helyezése lehet a kiút.
A digitalizáció erősíti az ügyfél pozíciót
A digitális világban az ügyfelek hangja is erősebb, ezt Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója előadásában egy kanadai énekes példájával támasztotta alá. Az előadóművész gitárja egyik repülőútja során a légitársaság hibájából eltört, de a kártérítést elutasította. Az énekes ezután az esetről írt egy dalt, és azt feltette a YouTube-ra, amit mintegy 14 millióan néztek meg. Ennek hatására a légitársaság részvényei 10 százalékot zuhantak, ami közel 200 millió dollár veszteséget okozott.

Közel 1800-an voltak kíváncsiak az előadókra
A vezérigazgató beszélt arról, hogy a technológia fejlődése nyomán 2018-ban a legtöbb iparágban megjelennek majd az ICT- segítette üzleti modellek. Példaként a járműipart említette, ahol megjelenik majd a használatmegosztásra épülő, vezető nélküli autó, de hivatkozott az autóipart forradalmasító Teslára is, "amelyről 10 éve még azt sem tudtuk, mi az".
Rékasi beszélt a T-Systems Magyarország felhőszolgáltatásait összegyűjtő, most debütáló portálról is, amely a cloud.t-systems.hu címen érhető el. "A felhő technológia ma még a kiábrándultság völgyében van, sokat beszélünk róla, de jóval nagyobb vele szemben az elvárás" – fogalmazott. Úgy látja, a technológiának még 2-5 év kell ahhoz, hogy áttérjen a megtérülés útjára. Rékasi is beszélt a digitalizációnak a városokra gyakorolt hatásáról, aminek nyomán minden korábbinál szorosabb lehet a kapcsolat a város és a lakói között.
IT-oktatás tanórákon kívül
A plenáris programban hallhattuk Sonkodi Balázst, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkárát, aki ismertette a november 6-án elfogadott Digitális Nemzet Fejlesztési Program pilléreit és a program végrehajtásának ütemezését. Ennek részeként, mint ismert 2018-ra minden hazai háztartásban minimum 30 Mbps sebességű újgenerációs internetkapcsolatnak kell kiépülnie, az állampolgároknak minél több kormányzati szolgáltatáshoz elektronikusan is hozzá kell férnie, és 2020-ig meg kell teremteni a vállalkozások és az állam közötti kapcsolat teljes elektronizálását. Fontos része a programnak a digitális képességek fejlesztése, itt egy az előadásában olvasható mondat szerint a közoktatásban fontos szerepe lesz a tanórákon kívüli IT-oktatásnak is.
Több neves külföldi előadó is felszólalt a rendezvényen, egyebek mellett David Roberts, a Singularity University alelnöke, aki valóban érdekfeszítő előadásában Kolumbusz Kristóftól indulva jutott el a mindennapjainkat leginkább érintő és átalakító, korszakváltó technológiákig.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?