Ezúttal szemüvegek nélkül hoznák el a háromdimenziós látványt az MIT mérnökei.

Meghalt a 3D, éljen a 3D! Legalábbis ebben reménykednek az MIT kutatói, akik előálltak egy új fejlesztéssel. Egy új fejlesztéssel, ami megmentheti az otthoni háromdimenziós megjelenítés renoméját, és talán elhozhatja a 3D-s televíziók reneszánszát.

Problémák a technológiával

A Gartner jelentése szerint 2010 közepe-vége felé járt a csúcson a 3D-s megjelenítésre is képes tévékészülékek iránt táplált vásárlói érdeklődés. Ekkor mozgatta meg leginkább az emberek fantáziáját, hogy a moziban átélt háromdimenziós látványvilágot otthonaik négy fala között is átélhessék (a Gartner alábbi, 2010-es Hype-görbéjét egyébként érdemes átnézni mai szemmel; mi valósult meg az ott jövendöltekből).

 


Ezután azonban alábbhagyott a technológia körüli "ricsaj". Ugyan maga a natív 3D-s tartalom mennyisége mindig is hagyott kívánnivalót maga után, de ezt a 2D-3D konverzióval nagyjából áthidalták a megjelenítők gyártói. Sokkal inkább a moziélmény elmaradása állt a háromdimenziós megjelenítés iránti érdeklődés zuhanása mögött.

A tévékhez adott szemüvegek kényelmetlenek voltak, egyes változatokat tölteni kellett, a technológiából adódó korlátozások miatt pedig nem is kínáltak olyan éles, fényes látványt, mint amihez a felhasználók hozzászoktak a full HD felbontású televíziók elterjedésével. A szemüveg nélküli kijelzők pedig nagyon drágán nagyon gyenge vizuális élményt nyújtottak, ráadásul használatukhoz egy bizonyos pontból kellett nézni őket, a fekve tévézés például teljesen kizárt volt ebben az esetben.

Home3D

Az MIT mérnökei azonban állítják, hogy megoldást találtak a fenti kihívásokra. A 3DTV at Home: Eulerian-Lagrangian Stereo-to-Multiview Conversion című tanulmányukban leírtak szerint a már létező 3D-s filmes tartalmak elvártnak megfelelő megjelenítése megoldható szemüveg nélkül is. A speciális kijelzők által alkalmazott technológiát Home3D-nek nevezték el.

Petr Kellnhofer vezető kutató szerint az MIT fejlesztése nem csak jobb 3D-s élményt ígér, de végre meg is szabadítja a kényelmetlen szemüvegek viselésétől a tévénézőket. Sokkal praktikusabb, mint a jelenleg piacon levő megoldások, állítja Kellnhofer.

A mélységbecslésre képes Home3D gyors elterjedésének azonban van egy, jelenleg még komoly akadálya. Amint az a fent említett jelentésből kiderül, meglehetősen nagy számításierőforrás-igénye van, PlayStationhöz vagy Xboxhoz mérhető CPU-teljesítmény szükséges folyamatos működéséhez. Az MIT kutatói szerint a végső cél az, hogy egy specializált, direkt a technológia igényeit kiszolgálni képes chip jöjjön létre, mely kompatibilis a tévékkel.

Még mindig nincs meg a 3D Szent Grálja

Nem az MIT fejlesztőgárdája az egyetlen, amelyik szemüveg nélküli háromdimenziós élményt akar nyújtani. Még magyar próbálkozás is volt ezen a téren: a 2011 elején tartott las vegasi CES-en mutatkozott be a háromdimenziós képalkotással 2007 óta foglalkozó iPont vállalat. Akkor nagy reményeket fűztek a fejlesztéshez, de Facebook oldaluk bejegyzései szerint még abban az évben le is csengett a dolog.

Nem könnyű tehát maradandót alkotni ezen a téren, reméljük, hogy az MIT-nek bejön a Home 3D.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.