Az Európai Bizottság az IHS Markit és a Point Topic közreműködésével idén is közzétette a kontinens 31 országára (az uniós tagállamokra plusz Norvégiára, izlandra és Svájcra – vonatkozó szélessávú felmérését, ami az előző év június végi statisztikáit foglalja össze. Az uniós számokat mindenki kimazsolázhatja a hivatkozott dokumentumból, a magunk részéről a hazai viszonyokra vonatkozó lényegesebb megállapításokat gyűjtöttük össze.
A jelentés Magyarországot két szempontból emeli ki az EU mezőnyében. Egyrészt Németország, Szlovákia és Izland mellett nálunk tapasztaltak két számjegyű éves növekedést a a VDSL-lefedettség tekintetében (ami mellesleg így is az uniós átlag alatt van). Másrészt a németek, a britek vagy a csehek mellett a magyarországi LTE-lefedettség a háztartások nagyobb százalékát érinti, mint ahány helyen rendelkezésre állnak a HSPA hálózatok.
Jön fel a vidék, hasít a mobil net
Magyarország a teljes szélessávú otthoni lefedettséget tekintve hajszálnyival, 0,3 százalékkal az uniós átlag alatt volt, ami a jelentés szerint egy év alatt 0,5 százalékpontos javulást jelent. A vezetékse szélessávú elérések 95,6 százalékos aránya nem változott érdemben, a vidéki háztartások hozzáférése viszont 1,4 százalékpontos növekedéssel már 98,7 százalékos volt, ebből 85,9 százalék a vezetékes szélessáv – ez ugyancsak az EU átlaga alatti érték.
Az NGA szélessávú hozzáférések ezzel szemben újabb 2,4 százalékpontos növekedéssel már a háztartások 80,6 százalékában érhetők el, 4,7 százalékponttal meghaladva az uniós átlagszintet. Vidéken a bővülés egészen magas, 9,8 százalékpontos volt, ahol így a 46,9 százalékos lefedettség még jobban, 7,7 százalékponttal áll az EU-s középérték fölött.

forrás: EC Broadband Coverage in Europe 2016
A mobil szélessáv tekintetében sem állunk rosszul, az átlagos uniós 96 százalékhoz képest a magyarországi LTE-lefedettség 98,6 százalékos volt – ez egyébként 3,6 százalékponttal több az egy évvel korábbinál. A HSPA 98,3 százaléka nem jelent érdemi változást az előző jelentéshez képest, de így is partiban van a teljes Európai Unió 98 százalékos szintjével.
A fenti értékek gyakorlatilag teljes lefedettséget jelentenek, így a távközlési szolgáltatók már itt is a negyedik generációs LTE-A fejlesztésekre fókuszálnak. Érdekes ugyanakkor az egyes operátorok részben eltérő lefedettségi jellemzőivel súlyozott statisztika is, mivel ennek alapján a magyar felhasználók 92,4 százaléka vehetett igénybe LTE alapú szolgáltatásokat.

forrás: EC Broadband Coverage in Europe 2016
A dokumentum a vezetékes szélessávú hozzáférést megyékre lebontva is bemutatja: ennek alapján Északnyugat-Magyarország, Budapest és Pest megye, illetve Baranya a legjobban ellátott területek. Nem meglepő, hogy Budapest az NGA szélessávú lefedettség tekintetében is vezet 93 százalékkal; itt a sereghajtó Somogy megye, ahol a háztartások 63 százaléka kapcsolódhat új generációs hozzáférési hálózatokra.
A kutatás Magyarországhoz rendelt teljes adattáblája a következőképpen fest:

forrás: EC Broadband Coverage in Europe 2016
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?