Nagyjából 2500 milliárd forintnak megfelelő összegből épít a dél-koreai gyártó egy új, OLED-technológiára fókuszáló létestményt. A döntés mögött az Apple irányváltása állhat.

Títzezer milliárd wonba fog kerülni az LG Displaynek az a most bejelentett gyáregység, amelyben a tervek szerint 2018 első felében kezdődhet meg a különböző OLED-kijelzők gyártása. Ez az összeg amerikai dollárban kifejezve több mint 8 millárdot jelent, forintban pedig nagyjából 2500 milliárdnak felel meg, azaz egy szerényebb kivitelezésű Paks II is kijönne belőle.

Korea, az OLED-nagyhatalom

Az Organic Light-Emitting Diode, azaz szerves fénykibocsátó dióda technológiáján alapuló kijelzők világpiacát jelenleg is uralják a dél-koreai gyártók, akik a versenytársakhoz képest korábban és nagyobb spektrumon adoptálták a módszert. A Samsung például 2010-től kezdve használja az OLED-kijelzőket a telefonjainál, de az LG-nél is körülbelül ugyanilyen régre nyúlik vissza a bevezetés. Utóbbi cégnél a mobiloknál is fontosabb csapásirányt jelentenek a tévék. Az LG tavaly állt elő az első 4K felbontású készülékkel ebben a szegmensben.

A P10-nek nevezett, Pajuban létesítendő új gyáregységgel tovább nőhet az ország OLED-potenciálja, és jelentős nyomás alá helyezheti a más ázsiai régiókban, például Japánban működő riválisokat, akik inkább a hagyományos folyadékkristályos (LCD) kijelzők előállításában jeleskednek. Utóbbihoz képest az OLED-nek számos előnye van: élénkebb színek, élesebb képek jeleníthetők meg vele, ráadásul az energiafelhasználása is kedvezőbb. Szintén fontos jellemzője a technológiának, hogy sokkal rugalmasabb lehetőséget ad a termékek fejlesztésében. Elég csak a feltekerhető kijelzőt említeni, ami szintén az LG nevéhez köthető.

Ha Cupertino vált, minden borul

Az új gyár bejelentésével szinte egy időben érkeztek olyan híresztelések is, miszerint az Apple felhagy eddigi gyakorlatával, és telefonjainál átáll az OLED-kijelzőkre. Az iPhone-ok 2007-es megjelenése óta a cupertinói vállalat kizárólag LCD-panelekkel szerelte készülékeit, ám tekintettel az óriási volumenre, egy ilyen váltás földrengésszerű mozgást eredményezhet a kijelzők piacán.

A kiszivárgott hírek szerint 2018-ban jöhetnek ki az első OLED-es iPhone-ok. Pontosan akkor, amikor az LG tervezi elindítani az új létesítményét. Az egybeesés nyilvánvalóan nem a véletlen műve, hiszen az éves szinten immár több százmilliókban mérhető darabszámhoz kellő beszállítói kapacitásnak is rendelkezésre kell állnia. De még az ilyen bővítésekkel is valószínűbb, hogy 2018-ban is csak korlátozottan, bizonyos modelleknél vezetik be az OLED-technológiát. Utóbbit egyébként már most is használja az Apple, de csak a lényegesen szerényebb mennyiségben előállított okosórájánál.

Ha a pletykák beigazolódnak, akkor az LCD-paneleket gyártó partnerek nagy gondban lesznek, hiszen a teljesen eltérő technológiára történő váltás sem nem egyszerű, sem nem olcsó, és pláne nem történhet meg egyik napról a másikra. A nagy vesztesek között lehet a japán Sharp, illetve a Japan Display. Utóbbinál például a forgalom 30 százalékát az Apple megrendelései adják.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.