A cég beszünteti a lehetőségét annak, hogy levelezőjében a régi felületet használják a júzerek. Ennél is nagyobb perpatvar keveredett viszont egy jogi beadványban megjelent bekezdésből, amelyet szövegkörnyezetéből kiragadva értelmeztek félre.
Sűrű napokat él áll a Google saját levelezőrendszere, a Gmail kapcsán. Az egyik aktuális téma a sokak által kárhoztatott új levelezési felület véglegesítése. Míg korábban a beérkező levelek helyén teljes méretben lehetett a webes kliensen e-mailt írni, addig az új változatban ezt egy kisebb, a jobb sarokban megnyíló felületen lehet megtenni, illetve kattintásra egy nagy méretű felugró ablakban előhívni.



A választás vége ■ A Gmailben ez az új felállás már tavaly október óta elérhető volt. Kezdetben csak próbaképpen lehetett átváltani, majd idén tavasszal már alapbeállítás lett az új design. Azok viszont, akiknek nem nyerte el a tetszését az elrendezés, még választhatták a régi verziót – egészen mostanáig.



A Google ugyanis napokon belül megszünteti a fenti képen látható opciót, azaz onnantól kezdve már csak a felugró ablakos megoldással lehet dolgozni a Gmailben. Mint ahogy minden változást, ezt is óriási felzúdulás kísérte már a tavalyi tesztidőszaktól kezdve. A felhasználói kommentek túlnyomó része azt taglalja, milyen más levelező megoldásra fognak átváltani, miután "újabb csalódást okozott" a cég.

Jogtalan jogi jajveszékelés ■ Akiknek a felülettel esetleg nem volt bajuk, azok a héten találhattak más indokot is arra, hogy lelépjenek a Gmailt használók nem elhanyagolható méretű táborából. Nyilvánosságra került ugyanis a cég beadványa egy adatvédelmi perrel kapcsolatban, amelyből az első tudósítások azt olvasták ki, hogy a vállalat álláspontja szerint, az ingyenes levelezőjét használóknak nincs joguk elvárni azt, hogy személyes adataikba ne adjanak betekintést.

Ezt követően azonban a Google világossá tette, hogy az inkriminált, szövegkörnyezetéből kiragadott bekezdés egyfelől nem a levelezőjét használókról szól, másfelől pedig nem is az ő véleményüket tükrözi, mivel az egy még 1979-re datálható legfelsőbb bíróság által hozott döntésből származik.

A cég a fenti beadványban azt azonban világossá tette, hogy az adatok átfésülése nélkül egyáltalán nem működne a szolgáltatás számos funkciója. Való igaz, a spamszűréstől kezdve a prioritásként megjelölt üzeneteken át a személyre szabott hirdetésekig bezárólag minden arra épül, hogy a Google tudja, mi van a hozzánk érkező vagy tőlünk induló elektronikus levelekben.

Jogvédő szervezetek természetesen azonnal megnyomták a nagy piros gombot, és teljes mellszéleséggel ostorozzák a keresőóriást. Érvelésük szerint a cég álláspontja nem állja meg a helyét, hiszen a hagyományos postai levelezésnél sem szokás felbontani a borítékokat, és azt tanácsolják a személyes adataikat féltő embereknek, hogy ne használják a Gmailt.

Megújul és rendezettebb lesz a Gmail
Tudd meg, mire kerestél tavaly nyáron!

Az ingyenesség ára ■ Annak eldöntését, hogy 2013-ban mennyire helyénvaló a kihaló félben lévő "csigaposta" működését az elektronikus levelezéssel összemosni, az olvasóra bízzuk. Azt viszont mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy egy ingyenes szolgáltatásról beszélünk, melynek működése és használati feltételei egyaránt világosan megismerhetők bárki számára, mielőtt azok elfogadásáról döntene. Talán sokakat meglep, de az internet világában sincs ingyen ebéd: ha egy szolgáltatás ingyenes, akkor a felhasználónak nem érdemes azon csodálkoznia, hogy nem csupán ügyfélként, de árucikként is kezelik.

Az ügyre reagálva nyilatkozott a Google szóvivője is, aki elmondta, hogy cége "nagyon komolyan veszi a felhasználói adatok védelmét és biztonságát. A közelmúltban megjelent, ezt cáfoló állítások egyszerűen nem valósak. A Google vezető technológiai védelmet és biztonsági rendszert épít a Gmailbe - és nem számít, ki küld e-mailt egy Gmail-felhasználónak, ezek a védelmi funkciók működnek."

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.