Ahogy az már korábban is egyértelműnek tűnt, a koronavírus alaposan felforgatta életünket, és közben nagy lökést adott a magyarországi digitalizációnak. A pandémia főszerepet játszott abban, hogy a mobiltelefon vált az internetezés elsőszámú eszközévé, tovább erősödött a közösségi média szerepe a kapcsolattartásban, és tömegek szoktak rá az online vásárlásra – állítja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása. Ennek célja a hazai digitális és kulturális tér legfontosabb trendjeinmek azonosítása volt a Kantar-Hoffman piackutató intézet elmúlt tíz évben végzett felméréseit elemezve.

Nagyot fordult a világ, és benne mi is

Tíz év alapból is sok idő, de ez az időtáv a technológia világában felér egy örökkévalósággal. Mindez jól kidomborodik a vizsgálati eredményeken: míg 2014-ben a többség még csak asztali számítógépről szörfölt a világhálón, 2024-ben már tízből nyolcan a telefonjukat is használták internetezésre. Az okostelefonok népszerűségével együtt nőtt a mobilinternet jelentősége is: tavaly a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy annak hiánya számára elviselhetetlen lenne – mintegy 6 százalékkal többen, mint 2020-ban.

A tavalyi évben egy átlagos magyar naponta mintegy három órát internetezett, az emberek harmada pedig egyenesen ezt tartotta a kedvenc időtöltésének. A digitális tér az elmúlt évtizedben tendenciózusan meghódította a szabadidőnket is: már minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online térben. Az időpazarlás érzete elsősorban a 16-39 éves fiatalokat sújtja, míg a céltudatosabban böngésző 55 éven felüliek körében ritkább.

A közösségi média mindeközben egyre nagyobb szerepet tölt be a baráti kapcsolataink fenntartásában: tíz éve még csak másfélszer annyian tartották meghatározónak az online platformokat ebben, mint akik nem, míg tavaly már négyszer annyian. Az is egyre fontosabb a felhasználóknak, hogy miképp jelennek meg ezeken a felületeken: 2014-ben még a válaszadók csupán harmada szánt külön figyelmet a közösségi profiljára, míg tavaly már a felük.

Vészhelyzet idején gyengül a net

Az internet az informálódásban is megkerülhetetlenné vált: egy évtizede tízből még mindössze öten nevezték elsődleges információforrásuknak az online teret, 2024-ben azonban már nyolcan. Érdekes tendencia, hogy az online felületek jelentősége a pandémia előtti időszakban egyre növekedett, a járvány éveiben azonban a hagyományos médiumok szerepe vált jelentősebbé. Az NMHH szerint ennek oka az lehet, hogy a rádiók és televíziók hiteles és könnyen érthető információkat nyújtottak a krízishelyzetben, a lakosság pedig egyfajta hivatalos hírforrásként tekintett ezekre. Az online felületek ezzel szemben átmenetileg veszítettek a presztízsükből, mert sokszor álhírekkel vagy szenzációhajhász, félrevezető információkkal vadászták az olvasóik kattintásait, így csökkentve az emberek beléjük vetett bizalmát.

Az elmúlt évtizedben az internetes vásárlások is meghódították a hazai piacot: a pandémia alatt minden korosztályból tömegek tettek szert az online vásárláshoz szükséges tapasztalatokra, ami nagyban növelte a webáruházak népszerűségét.

Az NMHH tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció felpörgésével egyre fontosabb odafigyelnünk a tudatos és kiegyensúlyozott internethasználatra, hogy a folyamatos online jelenlét ne menjen személyes kapcsolataink, mentális jóllétünk és az egészséges életmód rovására.