A SkinTrack az emberi bőrt használja kiterjesztett kezelőfelületként.

A felhasználók mára hozzászoktak az egyre nagyobb méretű kijelzőkhöz, és ha az Apple magánakcióját nem számítjuk, akkor a trend továbbra is a legalább 5 colos panelekről szól. Az okosórák azonban kényszerpályán vannak, hiszen az eszköz jellege miatt a megjelenítő és ezzel együtt a kezelőfelület is rendkívül kicsi, ami életben tarthatja az ilyen termékektől való idegenkedést. Kivéve, ha a bőrünket használhatjuk erre a célra.

Kézre terjesztett UI

Ezek az ötlettel játszott el Carnegie Mellon Egyetem kezelőfelületekre specializálódott csapata (Future Interface Group), ami most már jóval több egy sima kísérletnél. A fejlesztők arra keresték a választ, hogy miként lehetne az okosórák 1,5-2 colos kijelzőit úgy kiterjeszteni, hogy az nagyban megkönnyítse a rajtuk futó alkalmazások használatát.

Ennek eredményeként kelt életre a SkinTrack, ami lehetővé teszi, hogy a kézfej, vagy a felkar is részt vegyen az eszközön való navigációban. Az egyik részét egy magas frekvenciájú elektromos jelet kibocsátó gyűrű alkotja, ami akkor lép működésbe, amint az azt viselő ujj hozzáér az órát viselő kar valamelyik részéhez. Amint ez megtörténik, a kibocsátott jel végigfut a testen, amit az óra szíjában elhelyezett szenzorok fognak be, majd a háromszögelés módszerével megállapítják, hogy az ujj pontosan hol érintette az emberi „kezelőfelületet”.

A lehetőségeket illusztráló videóban jól látható, hogy mekkora szabadságot és mennyi lehetőséget adhat ez a megoldás. A szoftvert kezeléséhez nem kell a szűkös kijelzőn mozogni, mivel az megoldható a bőr, sőt, akár a ruházat felületén is. A fel-le, jobbra-balra simításokkal indíthatók, vagy zárhatók be az appok, a listák görgetése is jelentősen egyszerűbb így, de az igazi lehetőségek akkor villannak fel, amikor nem a már meglévő interakciókat ismétli a rendszer, hanem teljesen újakat állít elő.

Ilyen pl. az, hogy bizonyos alkalmazások egyetlen mozdulattal parancsikont kaphatnak a karon, így elég lenne a könyököt megérinteni pl. a Facebook elindításához, és mondjuk a kézfej közepe lenne a Twitter, a széle pedig a kedvenc weboldal gyorsindítója. Hasonlóan izgalmas lehetőség az, hogy a játékok vezérlése már a kijelzőn kívül, a testen (is) zajlana, amit a videóban az Angry Birds segítségével demóznak.

Nem kell félni tőle

Az Egyetem munkatársai szerint a technológia ártalmatlan, a rádiós jel semmilyen problémát nem okozott eddig a tesztek során. Megoldandó feladatok azonban bőven akadnak: problémát okoz például a gyűrű áramellátása, valamint az, hogy a jel továbbítását akadályozza a testen termelődő izzadtság, de befolyásoló tényező a viselőjének hidratációs szintje is.

A SkinTrack lehetséges kereskedelmi forgalomba hozásáról egyelőre nincs szó, hiszen a rendszer még nem nyerte el végleges formáját. A videóból azonban az derül ki, hogy a prototípus működik, így elképzelhető, hogy valamelyik nagy gyártó meglátja benne a fantáziát, és pár év múlva már így vezéreljük az okos eszközeinket.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.