Súlyos károkat okozhat magának egy vállalat, ha "rendeleti" úton akarja visszakényszeríteni dolgozóit az irodába. Egy közelmúltban készített nemzetközi felmérés szerint azok a cégek, melyek egyszerűen megtiltották a távmunkát, a vártnál jóval több alkalmazottat veszítettek. Jelentősen megváltozott ugyanis a munkavállalók hozzáállása az állandó irodai munkához: míg közvetlenül a pandémia után 64 százalékuk örömmel ment volna vissza, az Unispace friss globális felmérése szerint arányuk 51 százalékra csökkent. A munkaadók többsége azonban ezt a változást figyelmen kívül hagyta: 70 százalékuk azt mondta, hogy nem alkalmazott semmiféle ösztönzőt, hanem csak visszaparancsolta alkalmazottait az irodába.
A belsőépítész iroda 17 országban közel 6700 munkaadót és 9500 munkavállalót kérdezett többek között a home office-hoz való viszonyáról a Returning for Good, a Unispace Global Workplace Insights című kutatásban, amelyből az is kiderült, hogy a visszaparancsolásnak nem várt következményei lettek. A válaszadók 42 százaléka számolt be arról, hogy a vállalatánál korábban tapasztalthoz képest megnőtt a fluktuáció. 21 százalékuk pedig azt mondta, hogy a lépés miatt néhány kulcsemberüket is elvesztették. Az irodai munkát kötelezővé tevő cégek 29 százalékánál a helyzet jelenleg is problémás: nehezen találnak embert a távozók pótlására.
A kutatás arra sajnos nem ad választ, hogy ennek ellenére miért akarja a cégek többsége az irodai asztalokhoz láncolni alkalmazottait. Egy lehetséges magyarázat, hogy a vállalatok 75 százaléka az elmúlt két évben növelte irodaterületeit. A tanulmány szerint ez jelentős változás a 2021-ben mért tendenciához képest: akkor a válaszadók 84 százaléka mondta, hogy csökkentést tervez. A The Register szerint sok vállalatot csábított el, hogy a pandémia után az iroda jellegű ingatlanok ára csökkent (egyes régiókban, pl. az egyébként extrémen drága Kaliforniában, mind a mai napig tart az árzuhanás). És ha már megvan az ingatlan, a vállalkozások szeretnék maximálisan kihasználni.
A hibrid modell sem fenékig tejfel
A munkavállalók nagyjából harmada (31 százalék) egyébként azért nem szívesen vonulna vissza tartósan az irodába, mert hiányolja a zavartalan magánéletet biztosító személyes tereket, közel negyedük (23 százalék) pedig úgy véli, hogy otthon produktívabban tud dolgozni.
De az is kiderült a kutatásból, hogy a hibrid modell (részleges távmunka és irodai munkavégzés) vagy a tartós home office sem feltétlenül optimális. Az így dolgozók körében egyre gyakoribb probléma a kiégés. Különösen a fiatalabb generáció veszélyeztetett. A 18-34 éves korcsoportból 65 százaléka jelezte, hogy érzékeli a kiégés tüneteit vagy legalább a veszélyét. Ezzel szemben a 45 év felettieknek csak 47 százaléka mondta ezt (ami persze szintén nagyon magas arány).
A cégvezetők mindezt árnyalatnyival másként látják. 65 százalékuk ugyan elismerte, hogy szervezetüknél is létezik a probléma, ám szerintük ennek az az oka, hogy a munkavállalók nem tudnak ügyesen balanszírozni a munkájuk és a magánéletük között.
Amúgy az iroda is lehet jó hely: az alkalmazottak mintegy harmada mondta, hogy boldognak és motiváltnak érezte magát, amikor az irodában dolgozott. Arányuk azonban szignifikánsan alacsonyabb azok körében, akiknek mindenféle ösztönző nélkül egyszerűen kötelezővé tették az irodai munkavégzést.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?