A Harvard Egyetemen működő Wyss Institute kutatói minimális információval és utasítási készlettel ellátott robotcsapaton dolgoznak, amelyeket hosszú távon veszélyes vagy nehezen megközelíthető építkezéseken vetnének be. A hangyák és termeszek viselkedését utánzó gépesített brigád lehetséges felhasználási köre a homokzsákpakolástól a marsi kolonizációig terjed.
Hangyaszorgalommal
A 10-15 centiméteres autonóm egységek a kutatók nyilatkozata szerint nem kapnak részletes tervrajzot a megépítendő objektumról, csak egy összképet arról, hogy miként kell kinéznie a teljes építménynek. A robotok két alapvető szabálycsoport szerint végzik a munkájukat. Az egyik ilyen az általános közlekedést és helyfelismerést segítő utasítások és szenzorok összessége, amelyekből a kis építőmunkások világosan tudják mi van a környezetükben, kell-e szintet váltaniuk és hol találhatók a "kollégák". A másik csoportba az adott építményhez kötődő közlekedési szabályok tartoznak, ami biztosítja, hogy a robotok mindig ugyanabban az irányban járják körbe az építési területet. (Ez utóbbi egyébként tekinthető egyfajta tervrajznak is, ezért az az állítás vitatható, hogy a gépek nem kapnak részletes útmutatót a feladathoz.)
Bár a rendszer fejlesztése még meglehetősen korai fázisban tart, több figyelemreméltó lehetőséget rejt magában. Mivel a robotok mindegyike önállóan cselekszik, nincs szükség központi koordinációra. Ennek következtében a skálázhatóság is gond nélkül megoldható: ha újabb gépeket adnak a rendszerhez, zavartalanul folytatódik a munka, csak éppen gyorsabban. Az önállóság miatt elvileg egy-egy robot meghibásodása, leállása sem okoz gondot. Ugyanakkor a nyilvánosságra hozott videókból az nem derül ki, miként kezelnék a többiek, ha egy társuk az épülő fal tetején jelentene beteget.
Homokzsákoktól a Marsig
Azt a kutatócsoport is elismerte, hogy az éles bevethetőségig még rengeteget kell dolgozni, azért jövőbeli felhasználási ötletekből már most sincs hiány. A rövid távú, azaz évek múlva elérhető célok között szerepel például a robothadsereg kivezénylése egy árvízveszélyes területre, ahol a gátak megerősítésén dolgozhatnának homokzsákból épített falak felhúzásával. A távolabbi, évtizedekben mérhető célok között azonban már olyan ambíciózus tervek is szerepelnek, mint vízalatti létesítmények építése, vagy akár a részvétel a Mars felszínén végrehajtott kolonizációs munkálatokban.
A szisztéma továbbfejlesztésében a kutatók ismétcsak a természethez fordulnak, és neves biológusokkal együttműködve próbálják még tökéletesebben megérteni, milyen információk és utasítások halmaza képes biztosítani az állatvilágban azt, hogy magasfokú mérnöki precizitással bíró hangyabolyok és termeszvárak épüljenek.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?