Ráadásul 14 év alatt alig 10 százalékot veszít eredeti kapacitásából.

Imádják a gyártók időről időre bejelenteni, hogy áttörést értek el az akkumulátorfejlesztés területén. Kétségtelen, a lítium-ionos telepek számos tekintetben – energiasűrűség, elöregedés, töltési sebesség, üzembiztonság – mutatnak elmaradást a számítástechnika más területein tapasztalható fejlődési tempójához képest. Van tehát helye a technológia finomításának; ezúttal a Toshiba állt elő a nagy bejelentéssel.

6 perc alatt a csúcsra

Következő generációs SCiB lítium-ion akkumulátoráról rántotta le a leplet a japán gyártó. Az anód anyagának titán nióbium-oxidra történő megváltoztatásával érte el a telep hatékonyságának drámai szintű növekedését a távol-keleti vállalat. A Toshiba állítása szerint ezzel kétszeres tárkapacitást értek el a modern lítium-ionos akkukhoz képest.

Az 50 amperórás cellák prototípusa megdöbbentő sebességgel tölthető újra. A folyamat mindössze hat percig tart, és ez nem az összes előnye a fejlesztésnek. Képes a nagymértékű, gyors hőmérséklet-ingadozások kezelésére: szobahőmérsékletről akár -10 Celsius fokig is süllyedhet az akkumulátor hőmérséklete 10 percen belül anélkül, hogy károsodna az eszköz. Ez a változás ugyanakkor érinti a töltési időt; ekkor 6 helyett 10 percig tart a folyamat.

A sok feltöltés-kisütés ugyanakkor előbb-utóbb minden akkumulátor élettartamát, pontosabban töltéstároló kapacitását kikezdi. Napjaink két-három éves telepei már nem képesek annyi elektromosság tárolására, mint a vadonatújak. Ez a fajta elöregedés azonban szinte teljesen ismeretlen az SCiB prototípusa esetén. A Toshiba állítása szerint 5 ezer újratöltési ciklus után is tartja az eredeti kapacitás 90 százalékát. Ha napi egy töltéssel számolunk, akkor ez nagyjából 14 évet jelent; tehát az akku által kiszolgált elektromos eszközök előbb avulnak el, mintsem cserélni kellene töltéstároló moduljukat.

Nem eszik olyan forrón a kását

Ahogy az lenni szokott, a nagy bejelentés nem jár együtt azonnali piacra lépéssel. A Toshiba közlése értelmében a kereskedelmi forgalomban való megjelenés legkorábbi ideje 2019 (pontosabban a 2019-es üzleti év) lehet. Ennek oka, hogy az addig hátralevő másfél-két évben még több kihívást is le kell küzdenie a vállalatnak.

A legnagyobb akadály a magas költségszint. Noha a Toshiba nem tett arról említést, mennyibe kerülne egy piackész akku (sem az egy kWh-ra vetített költség), vélhetően ez a legkomolyabb probléma, ami a termék sorozatgyártásnak útjában áll. Elég nehéz úgy ugyanis tömegek érdeklődését felkelteni egy hat perc alatt feltölthető autó iránt, ha a technológia alkalmazása önmagában az autó árának dupláját teszi ki.

Becslések szerint ugyanis az új SCiB töltéstároló megoldás mintegy 75 ezer dollárért válna elérhetővé az elektromos autók számára. Persze, ha a Toshiba elég érdeklődő figyelmét fel tudja hívni, akkor idővel eshet az ár. Ami már csak azért is kívánatos lenne, mert a korábban már említett 6 perces töltési ciklussal egy napjainkban használt tipikus lítium-ionos, 32kWh-s akkumulátorral szerelt autó hatótávolságának háromszorosát – több mint 300 km-t – lenne képes megtenni. Ez pedig már megközelítené a benzines autók egy tankolással elérhető menettávolságát.

Mobilitás

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.