Mindössze pár éve került a legfontosabb IT-trendek közé a big data fogalma, de több területén máris trendfordulókról lehet beszélni. A téma egyik nagy ismerőjének számító David Schrader (fenti képen), a Teradata stratégiai és marketingigazgatója a napokban Budapesten járt, ekkor beszélgettünk vele az adatrobbanás jövőjéről.
Adatgyűjtés földön, weben
A stratégiai igazgató jó jelnek minősítette, hogy már egyre több vállalkozás ismeri fel az adatok rendszerezett gyűjtésének a hasznát, és alkalmazza azt az ügyfelek szokásainak a megismerésére. Ez a folyamat ma még többségében egy csatornán megy végbe, például a kereskedelemben, ahol a vásárlási szokásokkal kapcsolatos információkat gyűjtik, vagy a telefonos ügyfélszolgálatoknál.
A weben is érdekes adatokat lehet gyűjteni, meg lehet figyelni, hogy a vevő egy-egy adott webáruházi oldalon mit néz meg, mire kattint rá, mi az ami egyáltalán nem keltette fel az érdeklődését. Ezen a területen új jelenség a sokcsatornás adatgyűjtések megjelenése, annak a figyelése, hogy a boltban vásároló ember menet közben mit nézeget még a mobiltelefonján, például épp az adott kereskedő konkurenseinek az ajánlatát – emeli ki a Teradata stratégiai igazgatója.
Ahhoz azonban, hogy ezeket az adatokat minél szemléletesebben lehessen lefordítani az üzlet nyelvére, egyre nagyobb szükség van a vizualizációra. Az adatok képi megjelenítését szolgáló programok piacán is már elég nagy a tolongás, sok cégnek van erre jó megoldása. Ezen a területen az új tendencia az animáció, vagyis az eddigi statikus grafikai megjelenítést felváltja a mozgóképi forma, ami kicsit emlékeztet a videojátékokra.
Ez egy bolt esetében például úgy képzelhető el, hogy kamerákkal rögzítik a vevők mozgását, például azt, hogy melyik termék előtt mennyi időt töltenek. Ezzel a módszerrel azt is meg lehet figyelni, hogy mikor alakul ki sor a pénztáraknál, ami fontos információ lehet részidős munkaerőt alkalmazó kereskedőknek, így ugyanis pontosan tudják, hogyan kell a részmunkaidősöket beosztani.
Ezeknek az eszközöknek a használata ugyanakkor nem korlátozódik csupán a hagyományos területekre, a dolgok internetének (Internet of Things) a korában az autókban elhelyezett szenzorok például jól bevethetők a zökkenőmentesebb közlekedés érdekében. „Mondjuk ha egy több sávos autópályán kilométerekkel előrébb valami probléma, torlódás, vagy baleset miatt jelentősen lelassul a forgalom, egy jól kialakított figyelőrendszer idejekorán fel tud kínálni nekem alternatív útvonalakat, így adott esetben nem kések el a munkából” – mondja saját otthoni tapasztalataira emlékeztetve a Los Angelesben élő szakember.
A big data másik nagy felhasználási területe az egészségügy lehet. Eddig azt mondhattuk, hogy a cégeknek volt technológiájuk, most a hétköznapi embernek is lehet. Itt vannak például a hordható eszközök, amik folyamatosan szállítják az adatokat a rendszerbe a viselőjük egészségi állapotáról.
Kulcskérdés a privátszféra kezelése
David Schrader szerint még ezekben az esetekben is lehet jól kezelni a magánszféra kérdését. Szerinte ugyanis a szolgáltatócégek alapvető érdeke, hogy tisztességesek legyenek az ügyfeleikkel szemben. Egyébként is: nem kell hozzá öt év, és az ügyfeleknek joguk lesz betekinteni minden velük kapcsolatos adatba, legyenek azok akár egy magáncég adatbázisában. A személyes egészségmérőn lévő adatok felkerülnek egy központi adatbázisba, amihez a páciens engedélye alapján férhet hozzá az orvosa, hogy azok alapján állítsa be a gyógyszerezését. Ezekkel az eszközökkel még az is figyelhető, hogy tényleg szedi-e a beteg az előírt gyógyszereket, és azok milyen hatással vannak a szervezetére. Ha pedig kórházba kerül, sok felesleges vizsgálatot kerülhet el azzal, ha engedélyt ad a kórháznak, hogy az hozzáférjen az adataihoz.

David Schrader: Az igazi big data nyomás majd a dolgok internetének a terjedésével erősödik
Az egészségügyi adatokat akár összekapcsolhatja a vásárlásaival is. Ha például valaki cukorbeteg, a személyes mérőeszköze figyelmeztetheti, ha olyan terméket akarna venni, amit diabétesze miatt nem szabad fogyasztania, sőt akár javasolhat is helyette megfelelőt.
Fél évtized, és már az is megoldható lesz, hogy az átlagpolgár azt mondhassa: kíváncsi vagyok milyen adatokat gyűjtöttek rólam, és mit kezdtek azokkal, eladták-e azokat másnak, és ha igen, akkor az árból nekem is jár valamennyi. Ezeket a változásokat a kormányok, vagy általában a társadalom torpedózhatja meg, amihez jó alapot szolgáltattak az adatkiszivárogtatási botrányok, például a Snowden-ügy – hangsúlyozza a szakember.
Push marketing helyett pull marketing
Már manapság is gyűjtenek a cégek adatokat az ügyfelekről, hogy azok elemzésével javítsák a marketingjük hatékonyságát, és hogy jobban kiszolgálhassák a vevőket. Azonban még komoly probléma a megfelelő időzítés. Egyelőre inkább csak találgatják, hogy én mint vevő mit is akarok valójában. Ez a dolgok zárt megközelítésének eredménye. A jövő ezen a téren is a nyitásé, amikor a vevő mondja meg, hogy ténylegesen mit is akar. Vagyis a világ áttér a push marketingről a pull marketingre. Átmenetileg mindkét modell létezik majd.
„Öt év múlva hétköznapi gyakorlat lesz, hogy ha mondjuk, egy hétvégén arra ébredek, hogy le akarom cserélni az energiafaló hűtőgépemet valami korszerűbbre, felteszek egy ajánlatkérést a felhőbe. Az ajánlatkérésben meghatározom a legfőbb paramétereket, akár a szállítás pontos idejét is. És tessék, lehet a kérésemre licitálni. Vagyis már nem a kereskedő keresi meg a vevőt egy olyan ajánlattal, ami esetleg éppen nem is kell a vevőnek, hanem a vevő keresi meg a kereskedőt azzal, amire valóban szüksége van. A vevő még azt is előírhatja, hogy melyik kereskedővel nem akar egyáltalán üzletelni a korábbi rossz tapasztalatai miatt” – sorolja a középtávon várható változásokat a stratégiai vezető.
Változni fog ezeknek a szolgáltatásoknak az üzleti modellje is. Háttérbe szorulnak az ingyenes, reklámokból fenntartott szolgáltatások, és helyüket a klasszikus modell veszi át, ahol a végfelhasználónak fizetnie kell értük. Már csak azért is várható ez a változás, mert az eddigi tapasztalatok szerint az ingyenes szolgáltatásokkal terített kényszerreklámoknak jó esetben a fele talál célba.
Az igazi big data nyomás majd a dolgok internetének a terjedésével erősödik, amikor a változások minden korábbinál gyorsabbak lesznek, és tízszer, százszor annyi adat képződik majd.
Teradata tervek itthon
A Teradata első ügyfele Magyarországon a Telenor volt. Nagyjából tíz éve az akkor még Pannon GSM néven futó mobilszolgáltatónak adattárház rendszert építettek. Azóta is a Telenor a legnagyobb itteni ügyfele a Teradatának – utal a kezdetekre Horváth Gábor, a Teradata Magyarország Kft. vezetője. A Teradata azonban 2011-ig csak részlegesen volt jelen Magyarországon, a Telenor mellett a Metro-t és a Unicredit Bank IT-szervezetét, a Ubist szolgálta ki.
Három évvel ezelőtt viszont elnyertek egy nagyszabású adattárház projektet a Telenornál, ami új fejezetet nyitott a Teradata itteni életében. A változás részben azzal is összefüggött, hogy a Teradata globálisan 2007-től nyerte el önállóságát, előtte ugyanis az NCR részeként működött. Az önállósodás új filozófiát is hozott.
Bár ma is a Telenor adja a hazai bevételek nagy részét, egy éve elkezdték az erőteljesebb piaci jelenlétet felépíteni: három ügyfélmenedzserrel és négy értékesítési konzultánssal bővítették a létszámot. Az elsődleges fókusz továbbra is a távközlési szektor, de a bővülésben fontos szerepet kapnak a pénzügyi és és a közműcégek is. Jelenleg három területen – az adattárház megoldások, az üzleti analitikai eszközök és a ügyfélkapcsolati (CRM) rendszerek piacán – vannak jelen Magyarországon.
A tavalyi létszámbővítésnek már az idén látszania kell a teljesítményen, de mivel az analitikai projektek kifutási ideje általában hosszabb, 2015-től várnak nagyobb ugrást a magyarországi piaci részesedésben. A megcélozott nagyvállalati szegmensben az Oracle a legnagyobb versenytárs. A kormányzati szektorban egyelőre csak tapogatózik a Teradata.
A későbbiekben szóba kerülhet egy hazai partnerhálózat kiépítése is. A múltban a Teradata kevésbé épített erre az értékesítési modellre, de ezen mindenképpen változtatni akarnak – mondja Horváth Gábor, aki személy szerint híve is a partneri rendszernek.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?