Nemcsak az ügyfelek és a vásárlók, hanem a dolgozók is részei a nagy adatnak. Már csak az információt kell megfelelően kinyerni a munkavállalókról felhalmozott adatokból, hogy megvalósulhasson a dinamikus munkaerő-tervezés.

Az adatelemzés, valamint az adatvitualizáció a HR lehetőségeit is kitágítja. A szervezetek munkaerő-fejlesztése átláthatóbbá és tervezhetővé válik. Hogy mennyire bonyolult HR-folyamatok zajlanak egy szervezeten belül, azt jól mutatja az Autodesk OrgOrgChart (Organic Organization Chart) projektje.

Az Autodesk projektjében 2007 májusa és 2011 júniusa között napra lebontva követték nyomon a szervezetben történt személyi változásokat. Ábrázoltak minden egyes dolgozót, a szervezeten belüli kapcsolatait (lényegében egy részletes szervezeti ábrát is létrehoztak), rögzítették a kilépőket, a belépőket, valamint az 1498 nap alatt lezajló összes belső változást, minden átalakulást, beleértve a felvásárlásokat, a szervezeti átalakulásokat stb. is. Az így létrejött dinamikus ábrán jól nyomon követhető, hogy a szervezet mint egy organikus rendszer változik folyamatosan.

A HR-be is beszivárog a big data

Az ma már közhely, hogy az adatelemzés, különösen a big data nyújtotta lehetőségek a szervezetek működésének hatékonyabbá tételét, a ügyfelek jobb megértését – tehát kiszolgálását – és a hatékonyság növelését teszi lehetővé. Az azonban még közel sem ennyire elterjedt, hogy mindez a HR kezébe is új eszközöket ad. Pedig az Autodesk HR-változásait mutató szimuláció jól mutatja, milyen óriási lehetőségek rejlenek ebben.

A HR az adatelemzés révén egy sor fontos kérdésre kaphat pontosabb választ. Sokkal pontosabban értékelhető a munkaerő termelékenysége, a képzési programok hatása a vállalat teljesítményére, de az is pontosabban előrejelezhető, hogy milyen lemorzsolódással kell tervezni, és segít a potenciális vezetők kiválasztásában is.

Ezen a téren óriási lehetőségek vannak a piacban. Egy brit cég, amely a talent management területére fejleszt elemző eszközöket, egy tavalyi felmérésben arra jutott, hogy a cégek 77 százalékának fogalma sincs arról, hogy a munkaerőben rejlő potenciál valójában hogyan a vállalat növekedési kilátásaira, és kevesebb mint felük használja fel a talent managementből származó adatokat az üzleti döntésekhez.

Számszerűsítsünk mindent!

Pedig ma már egyre több olyan eszköz van a piacon – a nagy gyártók (IBM, Oracle, SAP, SaaS stb.) és a még kisebb, innovatív cégek (pl. SHL Talent, Salesforce.com, Peoplefluent, Talent Analytisc, Evolv, Unit4) műhelyeiből egyaránt –, melyek a munkaerőben rejlő potenciál optimális felhasználásának segítése révén tudnak új energiákat pumpálni a vállalatba. Abban is segíthetnek, hogy a költségcsökkentési folyamatok – szintén jó ideje terítéken lévő irány – munkaerőt érintő oldalát optimalizálni lehessen.

A fentebb idézett kutatás is kimutatta, hogy a szervezetekben a munkaerő-tervezés és a tehetségelemzés (talent analytics) a szervezetekben magas prioritást kap, a válaszadóknak alig fele használ döntéseihez objektív mérőszámokat az alkalmazottak kompetenciáiról és készségeiről. Azzal pedig csak minden ötödik megkérdezett volt elégedett, ahogy a szervezete kezeli a tehetségfelmérések eredményeit, valamint az ezek során összegyűlt egyéb adatokat.

Tervszerűen leépíteni, távlati tervezéssel bővíteni

Mit kell biztosítani a HR-nek? Voltaképpen egyszerű: megfelelő képzettségű és képességű, motivált, a vállalat iránt elkötelezett munkavállalót biztosítani minden feladatkörre optimális (azaz a vállalat és a munkavállaló szempontjából is jónak ítélt) kompenzációs csomaggal.

A nehézséget csupán az adja, hogy egyrészt számtalan cég van, amelynél a HR-nek szintén ez a feladata, másrészt ezt távlatilag kell biztosítani. Ebbe a folyamatba kell beilleszteni a kiválasztást, a kompenzáció kérdését, a képzést és tehetséggondozást, a belső karriert, a vezetőkiválasztást is.

Minden szervezet rendelkezik adatokkal a munkavállalóiról, és egyre többen a potenciális munkavállalókról. És egyre többel: egyes vélemények szerint manapság két és félszer annyi adatot tartanak nyilván egy dolgozóról, mint két három éve, így egyre több forrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy ezeket az adatokat fel lehessen használni az üzleti eredmények javításához.

Persze az adatok minőségén és hozzáférhetőségén van még mit javítani, tekintve hogy a szervezetek többségében még mindig a formális teljesítményértékelés dívik, és csak kevés szervezete van tisztában azzal, hogy valójában milyen munkaerő-potenciállal is rendelkezik.

A HR prioritása 2013-ban a válaszadók százalékában | Create Infographics

Ehhez olyan objektív adatokra lenne szükség, amelyek pontosan feltérképezik és leírják – ha úgy tetszik, elemezhető módon számszerűsítik – a munkavállalók kompetenciáit és készségeit. Ez az előfeltétele ugyanis annak, hogy hatékony kompetenciamodelleket lehessen kialakítani. Ezek a modellek nem csak egy átfogó munkaerő-gazdálkodási és tehetséggondozási rendszer létrehozását segítik, hanem azt is, hogy a HR-folyamatok egy része automatizálható is legyen.

Ilyen automatizálási lehetőség például az, hogy a felvételi folyamat, a belső teljesítménymérések, a dolgozói elégedettség felmérések és a képzések során felhalmozódó, a kompenzációs rendszerből származó (fizetés, nyugdíj, egyéb jóuttaások stb.), valamint a közösségi oldalakról összegyűjtött adatok elemzésével pontosabban előre tervezhető a szervezet különböző szintjein a jövőben jelentkező munkaerő-igény. De nem csak az, hogy bizonyos pozíciókra mikor kell majd ember, és arra ki lesz a legalkalmasabb, hanem az is, hogy várhatóan akkor milyen kompetenciákra és képességekre lesz szükség az adott feladat ellátására.

Ebben a HR egyik kevésbé kiaknázatlan eszköze lehet a big data. Ez olyan objektív és formalizált tehetségmérési programok kialakítását biztosítja, amely szoros kapcsolatot tud kialakítani a munkaerő-menedzsment és az üzleti eredmények között.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.