Kevés olyan ágazat van Magyarországon ami elmondhatja magáról, hogy szinte a kezdetektől ott volt a világ élvonalában. A mobilozás ezek közé tartozik. Húsz éve indult a magyar GSM szolgáltatás.

A kilencvenes évek elején még aktatáska méretű mobiltelefonnal jártak a magyarországi menedzserek, az analóg rendszerű NMT 450-es technológia még igencsak anyagigényes és költséges megoldás volt, miközben a mai okostelefonok árával vetekedő készüléken csak telefonálni lehetett, és azt is csak belföldön.

Hivatalosan ugyan az a rendszer is tudta már a roamingot, de Magyarországon az akkori egyetlen szolgáltató, a Westel 450 Kft. olyan frekvenciát kapott, ami nem egészen ugyanaz volt, mint amit abban az időben az észak-európai országokban vagy éppen a szomszédos Ausztriában használtak.

Kőkorszaki kezdetek

Az üzleti modell is nagyon leegyszerűsített volt, akkor még nem volt készüléktámogatás, csak kemény havidíj és percdíjak. Aztán jött a digitális technológiaváltás, ami jobb hangminőséget, kevesebb váratlanul megszakadó hívást és valódi nemzetközi roamingot ígért. Nem beszélve a már kezelhető méretű mobiltelefonokról, melyek kijelzője még inkább a számológépekének a méretével vetekedett, menürendszerük pedig a mérnöki logikát tükrözte, és nem az ügyfelek valódi igényét, vagyis a minél egyszerűbb használatot.

Egy Nokia ősmobil: ebben még volt anyag

Akkoriban három meghatározó mobiltelefongyártó készülékeit lehetett megvásárolni: a Nokiáét, az Ericssonét és a Motoroláét. A leginkább felhasználóbarát menüt végül a finn Nokiának sikerült összehoznia, a titok állítólag abban rejlett, hogy a tesztmodelleket nemcsak a mérnökök próbálgathatták, mint például a Motorolánál, hanem kiadták civil tesztelőknek, gyerekeknek, technológiában járatlan idősebb embereknek is, és az ő visszajelzéseik alapján módosítottak a menürendszeren.

Név- és márkaváltó szolgáltatók

A GSM magyarországi történelmét eddig három szolgáltató írja, közülük kettő ott volt a startnál, a harmadik öt évvel később lépett a piacra. Az elmúlt húsz év alatt mindhárom cég átesett tulajdonos-, név- és márkaváltáson, volt amelyik többször is.

Így lett az elsőként induló Westel 900-ból tíz évvel később T-Mobile, majd újabb kilenc év múlva egyszerűen csak Telekom. A 2004. májusában lezajlott T-Mobile-os márkaváltás egyik érdekes emléke, hogy az akkor még önálló leányvállalat vezérigazgatója, Sugár András egy hónapos átállási versenyt hirdetett meg. Ez azt jelentette, hogy június végéig a régi Westel 900 feliratokat, legyenek azok reklám- vagy értékesítőhelyek, még az ország legkisebb településén is a T-Mobile-nak kellett felváltania.

A Westel 900-at nem sokkal később követte a Pannon GSM, amelyben az induláskor még csak résztulajdonos volt a Telenor. A norvég szolgáltató végül 2002-ben vált a cég 100 százalékos tulajdonosává, de újabb nyolc év kellett hozzá, hogy ezt a cég nevében és a márkában is érvényesítse.

A harmadik piaci szereplő, a Vodafone 1999 végén érkezett Magyarországra. Az akkori gyakorlatnak megfelelően a szolgáltatást magyar tulajdonostársakkal, köztük az Antenna Hungáriával indította el a nem túl közérthetően hangzó VRAM cégnév alatt. Szerencsére a márkanév már akkor a jobban hangzó Vodafone volt.   

Lassan indult az ügyfélgyűjtés

Az előfizető-gyűjtés kezdetben lassan ment. Az első években nagy szó volt, ha néhány tízezer, egy-két százezer ügyfelet sikerült szerezni. Jó pár évnek el kellett telnie szolgáltatónként az első milliós ügyfélszámig. Az ezredforduló után viszont repülőrajtot vett a hazai piac, amely ma már együttesen 11,5 millió előfizetést kezel.

Nagyot fejlődött a mobiltechnológia a hálózatokon elérhető szolgáltatásokban, a hang- és hívásminőségben és persze – a leglátványosabban – az adatátvitel sebességében is. A kezdetben csak hanghívásra alkalmas rendszerekben megjelent a rövid szöveges üzenet, az sms (Short Message Service, azaz rövidüzenet-szolgáltatás) küldésének lehetősége, amelynek sikeréhez a hírek szerint az első időkben maguk a kitalálók sem fűztek nagy reményeket. Az élet azonban rájuk cáfolt, ez a szolgáltatás még ma is dollármilliárdokban mérhető bevételeket termel az operátoroknak, pedig ma már sokkal korszerűbb és ingyenesen hozzáférhető üzenetküldő megoldások is léteznek.

SMS egy folyadékkristályos kijelzőn: a kitalálói sem gondolták volna, hogy népszerű lesz a szolgáltatás

Néhány évvel később jött a képüzenet-küldés, az MMS (Multimedia Messaging Service), amelynek kereskedelmi szolgáltatás szintű  premierje Európában a budapesti Gundel étteremben volt a T-Mobile jóvoltából. Ez is egyre népszerűbb szolgáltatássá vált az évek során. Nem így a videohívás, amitől sokat vártak a készülékgyártók, hiszen a kamerával felszerelt mobilok értékesítése jövedelmezőbb üzletnek tűnt a hagyományos telefonokénál. A fejlesztők ezzel kapcsolatos várakozásai legkevésbé Európában jöttek be, itt valahogy szégyenlősebbek voltak a mobilozók, a saját arcukat nem szívesen adták a hívásokhoz.

És ha már a különböző adatátviteli, kommunikációs megoldások a téma, akkor érdemes szót ejteni a WAP-ról is, amihez annak idején óriási reményeket fűztek a gyártók. Az első WAP (Wireless Apllication Protocol) képes mobilt (ki más?) a Nokia dobta a piacra 1999-ben: ez volt a 7110-es, és így ez a készülék volt az első olyan modell, ami a netezéshez hasonlító élményt adott. A WAP ugyanis a nagy gépeknél megszokott élmény töredékét nyújtotta, csak linkek és szöveges információk álltak rendelkezésre. A WAP csak Európában futott be és ott is csak körülbelül a 2000-es évek közepéig élt, mert a fejlesztése és a használata is rendkívül nehézkes és bonyolult volt.

Szolgáltatói mérlegen az első és a következő húsz év

A két évtizedes történelemről már meg is született az első összesítés a Telekom jóvoltából. Számításaik szerint a mobilmárka ügyfelei összesen körülbelül 81,6 milliárd percet – azaz 1,36 milliárd órát vagy 155 ezer évet – beszélgettek a szolgáltató hálózatán.  Emellett mintegy 9 milliárd SMS-t is küldtek az elmúlt 20 év alatt.

Hét évvel a digitális mobilhálózat magyarországi indulása után a mobilinternettel elérhető sebesség még csupán 9,6 kilobit/s volt. A mai negyedik generációs hálózatokon ennek a több ezerszerese érhető el. Egy szabvány méretű DVD filmet a 2000-es évek eleji mobil technológiával 45 nap alatt lehetett volna letölteni, ma ez 10 percet vesz igénybe.

A mobil adatátvitel fejlődése számos változást hozott a mindennapi tevékenységünkbe. Már többnyire mobillal fizetjük a parkolást, vesszük az autópálya matricát, és ha a tesztek jól alakulnak, idéntől élesben és szélesebb körben indulhat el a mobiltárca jellegű fizetés.

A következő húsz év már nemcsak az emberek közötti mobil kommunikációról szól, hanem elsősorban  az okos eszközök és a gép-gép (M2M), gép-ember közötti kapcsolatokról, amelyek alapjaiban változtatják meg a mindennapi életünket.

Mobilitás

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.