Egyetemi kutatók szerint az arcfelismerő rendszerek terjedése olyan kockázatokat hordoz, amelyek messze túlmutatnak az egyes személyek azonosításán.

A Stanford Egyetem pszichológusa, Michal Kosinski szerint az általa fejlesztett MI az arc szkennelésével képes nagy pontossággal meghatározni az egyes személyek intelligenciáját, szexuális preferenciáit, vagy akár politikai beállítottságát. A Business Insider riportjában a tudós figyelmeztetésnek nevezi saját munkáját a közösség és a döntéshozók számra a hasonló kutatások lehetséges veszélyeivel kapcsolatban – más kérdés persze, hogy az ilyen figyelmeztetés Pandóra szelencéjeként is értelmezhető, amennyiben részletes útmutatóként szolgálhat a rosszhiszemű törekvésekhez, és közelebb visz a Különvélemény sci-fi helyzetéhez is.

A cikk szerint maga Kosinski is tisztában van azokkal a rossz ízű párhuzamokkal, amelyek kutatásait hasonlatossá teszik a 19. századi frenológiához, vagy akár a faji megkülönböztetés igazolására használt eugenikai elméletekhez. Ami szerinte megkülönbözteti mindezektől a képi adatokat feldolgozó mesterséges intelligencia és a pszichometria együttes alkalmazását, az a módszerek hatékonysága: egy korábban publikált közös tanulmányában például olyan arcfelismerő modellről számolt be, ami 72 százalékos pontossággal képes megjósolni valakinek a politikai meggyőződését az arcáról készült fénykép alapján, szemben az emberi megfigyelők 55 százalékos, vagyis a pénzfeldobásnál alig jobb rátájával.

Egy másik publikációjában olyan modellt ismertetett kollégáival, ami ugyanilyen módon 91 százalékos pontossággal jelzi a szexuális irányultságot (erre az emberek a cikk szerint 61 százalékos hatékonysággal képesek), és amit sokan ugyanúgy veszélyesnek és hibásnak tartottak, mert felhasználható a megkülönböztetésre. Az ilyen kutatásokba ugyanis nem nehéz belelátni a disztópikus felhasználási eseteket, és már a közzétételük is inspirációt adhat a diszkriminációt támogató megoldások létrehozásához. Nem beszélve arról, hogy a modellek sohasem lesznek 100 százalékosan pontosak, vagyis bárkit megcélozhatnak tévesen.

Ez sem hangzik nagyon jól

Kosinski a BI riportjában is felhívja rá a figyelmet, hogy munkájuknak egyáltalán nem célja a privát szférát szétromboló eszközök fejlesztése, hanem azt próbálják bemutatni, hogy az egyre szélesebb körben használt arcfelismerő technológiák milyen veszélyeket rejtenek. Az elért eredményekkel ezért a közvéleményt és a döntéshozókat ösztönzné a kockázatokat csökkentő technológiák és irányelvek megalkotására – bár ilyen értelemben a cikkben is "a mesterséges intelligencia Oppenheimerei" közé sorolják, akik úgy figyelmeztetnek az MI pusztító potenciáljára, hogy ők maguk segítik annak bekövetkeztét.

Ahogy a kommentárok kiemelik, már ma is rengeteg valós példánk van rá, amikor az arcfelismerő rendszerek éppenséggel rontják az emberek életkörülményeit és jogi biztonságát, a rendszerszintű megkülönböztetés pedig új értelmet nyer, ha a statisztikai alapon működő mesterséges intelligenciát az elfogultságaink alapján programozzuk. Kosinski negatív forgatókönyve szerint egyébként megszülethet majd az az MI-rendszer, amelyik alaposan áttanulmányozta és elsajátította az emberekre jellemző előítéleteket, és szinte belelát majd az elménkbe. Ennek megfelelően pedig mesteri manipulátor lesz: erőszakra sem lesz szüksége semmihez, mint a fikciós Skynetnek, mert mindenki imádni fogja.

Részletek a Business Insider összeállításában »

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.