Az Educatio Kft. iskolai gépbeszerzési tendere csak áprilisban került a figyelem középpontjába, valójában azonban egy nyolc éve húzódó, finoman fogalmazva is érdekes történet végjátékáról van szó. A tenderről Gacsal Józsefet, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük.

Az Educatio Kft. április végén írt ki közbeszerzési eljárást mintegy 21 ezer PC-re, notebookra és tabletre, amelyekkel a közoktatási intézményeket kívánták korszerűsíteni. A tender értéke elérheti a 10 milliárd forintot. A kiírás azonban, amely azóta sem záródott le, ezer sebtől vérzett, és a kimenetele is bizonytalan. Pedig a cél jó, és megvalósítását több mint hét éve tervezik.

A tender kiírása hátrányosan érintette az Intel processzoros gépeket, mivel az árversenyben egyértelműen hátrányba kerültek. Így viszont sok szállító eleve kiszorult a versenyből. A tenderről Gacsal Józseffel, az Intel Corporation Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk. Az Intel Hungary speciális helyzetben van: közvetlenül nem érdekelt a tenderekben, de feladata az Intel-alapú gépekkel foglalkozó szállítók támogatása.

Végtelen történet

Gacsal József,
az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója

2007-ben az Intel a régióban elsőként a magyar kormánnyal írt alá egy szándéknyilatkozatot arról, hogy a magyar alap- és középfokú oktatásban bevezetik az Intel World Ahead program egyes oktatási projektjeit – meséli az Educatio tenderének történeti hátterét Gacsal József. – Ez nem csak a kormánynak volt fontos, hanem az Intelnek is, amit az is jelzett, hogy a szándéknyilatkozat aláírására a World Ahead programot is felügyelő alelnök, John Davies utazott Magyarországra.

A megállapodásnak három eleme volt. Az első az Intel Teach tanárképző projekt, amely a pedagógusokat készítette fel arra, hogy hol, mikor és milyen módon használhatják fel a technológiai eszközöket az osztálytermekben. A második, az Intel Classmate PC program, egy olyan iskolai számítógép bevezetését jelentette, amely kellően olcsó, és amit kifejezetten a diákok tanulási igényeire szabtak. A harmadik pedig az Intel Skoool Learning and Teaching bevezetése lett volna, ami egy online oktatási erőforrásnak feleltethető meg.

Az alapkoncepció az volt, hogy a diák internetre kapcsolódó laptoppal üljön be az órára, ami segít bármilyen (digitális) tananyag feldolgozásában, támogatja az egyéni a közös munkát is, ráadásul a gyors visszamérésben is segít.

Bitport: Mi valósult meg eddig a programból?

Gacsal József: A 2008-ban elindított pilot projekteken kívül a szándéknyilatkozatban rögzítettekből több minden megvalósult, egyébként épp az Educatio jóvoltából. 2012-re elkészültek a tanári tréningek, és nagyon sok digitális tartalom magyarításával, ami felkerült a Sulinet oldalára, onnan máig elérhetők. A program harmadik eleme azonban, amelynek során 100 ezer gép került volna az oktatásba, nem.

Pedig a projekt elindulásakor még európai szinten is élen jártunk. A helyzetet jól példázza Portugália esete, ahol a magyarországinál később indult hasonló program, ám ott nagyon gyorsan ledolgozták ezt a hátrányt, hogy aztán sokkal nagyobb léptékben meg is valósítsák.

Bitport: A 2010-ben felálló új kormány elég gyorsan elhatározta a közoktatás átalakítását is. Hogyan viszonyult ehhez a programhoz?

G. J.: 2010-ben, már az új kormánnyal, ismét készült egy szándéknyilatkozat arról, hogy a projektet folytatni kell. A kormány ekkor vállalta, hogy a Skoool Learning and Teaching és a Teach digitális tananyagok Magyarországra is adaptálható részeit magyarítják, ami, ahogy említettem, el is készült. Ez a tudásátadó módszertani program azért volt fontos, mert ez adja a tananyagok készítésének és a tanárképzésnek az alapját.

Ugyanakkor az ehhez társuló hardverbeszerzés, azaz hogy 100 ezer tanuló kapna a tananyagok használatához gépet, továbbra sem haladt. Pedig erre voltak uniós források is.

A cégek készültek a tenderre

Bitport: Ilyen előzmények után azért lehetett az április végén kiírt tenderre számítani...

G. J.: A hardverszállítók körében ismert volt a szándéknyilatkozat, és ismert az a terv is, hogy előbb vagy utóbb lesz egy a közoktatási intézményeket érintő nagy gépbeszerzés. Több cég tudatosan készült erre, szakértőket alkalmazott, akiknek az volt a feladatuk, hogy a tender kiírására felkészítsék a cégeket.

Az Educatiónak mégis sikerült meglepetést okoznia a piaci szereplőknek. Mi például, értem ez alatt az Intel Hungaryt, nem is a magyar szakmai berkekből, hanem az Intel belső csatornáin kaptunk infót arról, hogy itt egy nagy gépbeszerzést terveznek. Sőt mindezt már azzal a felhanggal, hogy a tender meglehetősen problémás, már ami a kiírás szakmai oldalát érinti. Persze a rövid határidő is megdöbbentő volt: öt nap alatt kellett mintegy 21 ezer gépre – és további maximum 50 százaléknyi opciós szállításra – ajánlatot adni. Mivel 21 ezer gép óriási mennyiség, ezért minden gyártó jelentős kedvezményeket tudna adni az árból. Öt nap azonban egész egyszerűen nem elegendő ahhoz, hogy egy árengedményre vonatkozó engedélyeztetési eljárás végigmenjen bármilyen cégen belül, így a kiírásnak ez a pontja az Educatio számára is kedvezőtlen volt.  Hamarosan kiderült az is, hogy a kiírás szerint Intel processzoros gépekkel gyakorlatilag nem lehet versenybe szállni.

A Skoool Learning and Teaching világtárképére már felkerültünk

Mivel a határidő nagyon rövid volt, hivatalosan is megkerestük az állami döntéshozókat – első körben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és az Educatio Kft.-t –, hogy tisztázzuk a problémákat. Ennek során a kiírás konkrét szakmai problémáira is rávilágítottunk, például azokra, amelyek a tender azon a céljának mondanak ellent, hogy öt év múlva is működőképes, az akkori elvárásoknak megfelelő gépek kerüljenek az iskolákba.

Bitport: A kiírás műszaki tartalma – amivel a Bitport is foglalkozott – valóban problémás volt műszakilag.

G. J.: Pedig érdekes módon volt előzetes egyeztetés. Ám úgy tudjuk, akkor még szó sem volt a végső kiírásban megjelent szűkítésről, azaz arról, hogy csak négymagos, magas órajelű processzorokkal felszerelt gépekkel lehet indulni a tenderen. Így mindenki normális versenyre készült. Ehhez képest többen meglepődve szembesültek azzal, hogy a végső kiírás alapján el sem tudnak indulni a tenderen, legalábbis úgy, hogy reális esélyük legyen nyerni.

Az indulók közül néhányan rá is kérdeztek a műszaki részletekre, azonban érdemi választ nem kaptak. De nem is lehetett érdemi választ várni, hiszen a szállítók előzetes kérdéseire egy jogász tanácsadó csapat adott választ.

Úgy látom – és a kiírás is erre utal –, hogy informatikai beszerzést jogi eszközökkel akartak körülbástyázni, miközben megfeledkeztek a valós műszaki tartalomról. Így a szakmai kérdésekről – azaz hogy feladathoz kell eszközt beszerezni – kevés szó esett. Jelen esetben arról, hogy Office és Internet Explorer futtatására hosszú távon milyen eszköz alkalmas megbízhatóan, és hogy azt hogyan tudjuk a legolcsóbban beszerezni.

A válaszokból számomra az derült ki, hogy a szakmai kérdések voltak az utolsók.

Bitport: Hogyan reagált minderre a szakma?

G. J.: Csatasorba álltak a cégek. A kiírás ugyanis a szállítók többségét eleve kizárta, ha úgy tetszik, eleve kiárazta a tenderből. Hiszen csupán két szállító maradt, amelynek volt a kiírásnak megfelelő, versenyképes áron szállítható gépe.

A kiírás ráadásul véleményünk szerint – és itt most a jogi szempontok egybeesnek a műszakiakkal – európai uniós szabályokba is ütközik. Olyan szabályokba, amelyek közel tíz éve hatályosak. Az EU a tendereknél ugyanis a benchmark szemléletű megközelítést támogatja. A kiírónak tehát nem pontos műszaki specifikációt kell adnia, hanem csak azt kell felmérnie, hogy mi az adott feladat, és annak optimális kielégítéséhez milyen teljesítmény kell. Erre ráadásul meg is vannak a szakmai körökben konszenzussal elfogadott benchmarkok.

A BapCo Sysmark 2014-e – de említhetnék más mérőprogramokat is – például jó megközelítéssel ad megbízható eredményeket irodai gépekre, táblagépekre, laptopokra. Ráadásul vannak olyan mérőprogramok, amelyek valós alkalmazásokkal, például az Office-ban, a Photoshopban, az Adobe Readerben végrehajtott műveletekkel mérik a hardver megfelelőségét. Ahogy a szervereket is általában benchmarkok alapján szerzik be, itt is azt kell megadnia a kiírónak, hogy melyik paraméterből milyen pontszámot vár el. Ez nyílt versenyt biztosít a gyártók és a platformok között.

Mi ebben annyi segítséget tudunk adni, hogy rendszeresen szervezünk a közbeszerzés szereplőinek, azaz a vásárlóknak és a szállítóknak egyaránt, ún. Intel Client Benchmark Trainingeket. Erre olyan szakértőket hívunk, akik jól ismerik az EU-s szabályozást és a különböző benchmarkokat is. A legutóbbi egyébként a napokban volt, és meglehetősen nagy volt rá az érdeklődés mindkét oldalról.

És akkor ott van a lebonyolítás...

Bitport: A rövid határidőre valóban sokan panaszkodtak, de az Educatio ezt azzal indokolta, hogy központosított közbeszerzésnél – és itt is ez zajlott – a már megajánlott termékek közül kellett kiválasztaniuk a megfelelő gépeket, azaz az ajánlattevők csak az árral versenyeznek.

G. J.: Itt azért többről van szó. Először is a tendert két nappal a termékcsere előtt lezárták, amikor a gyártóknak és szállítóknak lehetőségük lett volna frissíteni a kínálati palettájukat a legújabb modellekkel. Így a határidő logikailag ellentmond annak a célnak, hogy olyan eszközöket szerezzenek be, amelyek öt év múlva is korszerűek maradnak.

De más gond is van a rövid határidővel, egy ilyen volumenű szállítás ugyanis nagyon sok egyeztetést igényel. A szállítóknak például ilyenkor van lehetőségük árengedményeket kialkudni, ám az maga több mint egy hetet vesz igénybe. Egyeztetni kell a gyárral, egyeztetni kell a régión belül és így tovább, ez azonban mindenképpen hosszabb folyamat...

És ha már a határidők. A kiírásban 30 napos szállítási határidő szerepelt. Megkérdeztük a gyártókat, hogy mennyi idő alatt tudják átszállítani Kínából a legyártott gépeket. A nagy nemzetközi gyártók többsége ugyanis ottani gyárakban szerelteti össze a gépeit. Ekkor kiderült, hogy optimális esetben is mintegy 40 nap a hajóút Európába – és akkor a gyártáshoz szükséges idővel még nem is kalkuláltunk.

Bitport: Jelezték ezt a kiíró Educatiónak?

G. J.: Igen, de a probléma kezelését nehezítette, hogy már lezajlottak a választások, ügyvivő kormány volt, amelynek korlátozott volt a cselekvési tere. A kifogásainkat taglaló levelünkre is az a hivatalos válasz érkezett, hogy az ügyvivő kormánynak nincs hatásköre beavatkozni. Ez már önmagában is ellentmondás: miközben el lehet költeni 10 milliárd forintot, egy hibás kiírást nem lehet felülbírálni?

Mivel nem találtunk érdemi tárgyalópartnert a kormányzat részéről, május 25-én az Intel Hungary és az Intel kelet-közép-európai regionális igazgatója hivatalos levelet küldött Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkárnak. Ebben felhívtuk az államtitkár asszony figyelmét arra, hogy jó néhány évvel ezelőtt többek között Franciaországot, Hollandiát, Spanyolországot és Svédországot is büntetéssel sújtotta az EU, amiért termékspecifikus tendert írt ki hardverbeszerzésre, megsértve ezzel a versenysemlegességet.

A levélben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az Educatio által kiírt tender finanszírozása teljes egészében EU-s forrásokból történik, tehát fontos lenne betartani az uniós szabályokat.

Egyelőre azonban csak annyi választ kaptunk, hogy a levelet továbbították az Educatio Kft.-nek, mivel ebben az ügyben ők az illetékesek.

Bitport: Jelenleg mi a helyzet a tenderrel? Vannak erről információik?

G. J.: Úgy tűnik, legalábbis a szállítóktól kapott információk alapján, hogy áll. Ráadásul beigazolódtak azok a félelmek, amelyekre már a kezdetekkor felhívtuk a figyelmet: a legjobb Intel-alapú géppel beadott ajánlat csak sokadik lett a bírálatban, hiszen a rossz specifikáció miatt irreálisan nagy az árkülönbség az inteles és egyéb CPU-s gépek között. Mert az Intelnek is van négymagos, 3,2 GHz-es processzora, de az arra épülő gépeket nem arra tervezték, hogy iskolában használják. Ez ugyanis egy csúcsprocesszor erőgépekbe.

"Egy jobban végiggondolt új kiírással ezen a pénzen akár 40 ezer gépet is be lehetne szerezni
a most kitűzött 21 ezer helyett..."

A nyertes gépek processzorainak teljesítménye nagyságrendileg a Core i3-as Intel processzoroknak felel meg – a benchmarkok alapján. Azt, hogy az Intel mintegy két és fél generációval jár konkurensei előtt a processzorfejlesztésben, nem maga az Intel, hanem az ezzel foglalkozó szaksajtó állítja.

Egyébként el tudom képzelni, hogy van egy olyan félelem, hogy a beszerzőre embertelen terhet ró a benchmark szemléletű kiírás. Pedig voltaképpen egyszerűsíti a helyzetét. Csupán annyi szakértelme kell legyen, hogy melyik benchmarkból milyen pontszám az, amennyi az adott feladatra, az adott kiírás céljaira megfelel. Onnantól már a szállítónak kell bizonyítania, hogy az általa kínált hardver tudja az elvárt teljesítményt, amit aztán szúrópróba-szerűen, automatizáltan lehet könnyen és gyorsan ellenőrizni.

Bitport: Tervez-e az Intel bármiféle jogi lépést ebben az ügyben?

G. J.: Egyelőre nem. Várjuk a hivatalos választ. Amúgy is azon az állásponton voltunk és vagyunk, hogy a problémákat fontos lenne országon belül rendezni. Azt mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy le lehet-e állítani a folyamatot, és ki lehet-e írni egy új tendert. Csakhogy egyelőre még azt sem tudjuk, hogy személy szerint ki a felelőse ennek a tendernek. Kerékgyártó Sándort, az Educatio korábbi vezetőjét, még május közepén azonnali hatállyal felmentették, és egyelőre nem lehet tudni, hogy ki lesz az utóda, egyáltalán mi lesz a sorsa az Educatio Kft.-nek.

Van rá esély – a beszállítókkal történt háttérbeszélgetések alapján is –, hogy újragondolják a tendert, azaz lefújják, és új eljárást írnak ki. A beszállítók többsége is azon a véleményen van, hogy ez lenne a legelegánsabb rendezése az ügynek. Arról nem is beszélve, hogy egy jobban végiggondolt új kiírással ezen a pénzen akár 40 ezer gépet is be lehetne szerezni a most kitűzött 21 ezer helyett.

Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy az illetékes kormányzati szervek hajlanak-e erre. Az, hogy eddig két körben kérték a pályázó cégeket hiánypótlásra, egyesek szerint arra utal, hogy a háttérben folyik egyfajta gondolkodás a tender rendbetételéről, vagyis az új eljárás kiírásáról. Mások azonban ezt egyszerűen a dolgok természetes menetének tartják, azaz a tender halad a maga útján.

Akárhogy is alakul azonban a tender sorsa, egy tanulsága mindenképpen lesz. Ebben a tenderben minden összejött, amit egy közbeszerzésnél el kellene kerülni. Ez lehet a közbeszerzési eljárások állatorvosi lova, amiből megtanulható, hogy a pontos célok megfogalmazása és a reális feltételrendszer (specifikáció, határidők és a többi) kialakítása nélkül nem lehet jó közbeszerzési eljárást lefolytatni.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.