Az indiai kormány a hét elején kiadott közleményében jelentette be, hogy még tovább emeli a tétet saját űrprogramjában, miután augusztus végén a Csándráján-3 űrszonda leszállóegységét és a fedélzetén szállított holdjárót sikeresen eljuttatta a Hold felszínére. A tájékoztatás alapján az új direktíva már arról szól, hogy az indiai űrügynökség 2040-ig embert küldjön az égitestre, amivel a Hold déli pólusánál végrehajtott misszió után ismét történelmet írna.

A kommentárok szerint ez igen ambiciózus célkitűzés, tekintettel az ország űrkutatásra szánt forrásaira Ugyanakkor India úgy lett a negyedik olyan ország, amelyik az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után leszállt a Holdra, hogy a vonatkozó programra mindössze 74 millió dollárnak megfelelő összeget költött. Ez ironikus módon kevesebb pénz, mint amekkora a Gravitáció (Gravity) vagy a Csillagok között (Interstellar) című sci-fi mozik költségvetése volt.

A Hold már nem elég

Ahogy a beszámolók kiemelik, nem a Hold az egyetlen közeli égitest, amelyet India kipécézett. Bár értelemszerűen a Csándráján-3 küldetése kapta a legnagyobb figyelmet, szeptember elején az indiai űrügynökség elindított egy szondát a Nap megfigyelésére, ami a Földtől átlagosan 1,5 millió kilométerre, a Naphoz és a Földhöz képest is nagyjából fix helyzetben működik majd. India ezen felül 2025-re egy újabb, Japánnal közös Hold-misszióra készül.

A távolabbi célok között szerepel egy 2035-ig összehozott saját űrállomás, ezen felül a Vénuszra és a Marsra is terveznek küldetéseket. Ez utóbbiak az ország úttörő Mars-küldetésére épülnének: első bolygóközi űrkísérletük során, 2014-ben már sikeresen a Vörös Bolygó körüli pályára állítottak egy szondát. Narendra Modi miniszterelnök a közleményben bizalmát fejzte ki India képességei és elkötelezettsége iránt az űrkutatás újabb csúcsokra való kiterjesztésében.