Vége a férfiak túlsúlyának a magyar internetezők között - állapította meg az internetgazdaságról készített kutatássorozat most nyilvánosságra hozott felmérése. Az eNET és a Telekom által készített felmérés keretében online kérdeztek meg 1000 hazai internetezőt még tavaly ősszel. Az eredményekből két alapvető megállapítást lehet tenni: egyfelől a korábbi években megfigyelhető "férfi dominancia" mára már szinte teljesen eltűnt, a nemek aránya kiegyenlítődött; másrészt a magyar internetezési szokások nagyjából megfelelnek az európai uniós tagállamok átlagának.
Rossz start után erős hajrá
Amint az a lenti grafikonból is jól látszik, a férfiak 10-20 évvel ezelőtt sokkal nagyobb arányban kezdték használni a számítógépet, majd ennek folyományaként az internetet is. A kezdeti előny azonban mára már alig kimutatható, hiszen a hölgyek az utóbbi néhány évben rákapcsoltak, és tömegesen kezdték használni a számítógépet és a világhálót.
Rendszeresen internetezők számítógép-használatának kezdete

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a felhasználók bizonyos tevékenységekhez (levelezés, játék, zenehallgatás stb.) inkább számítógépet vagy inkább mobiltelefont vesznek-e igénybe, esetleg mindkét eszközt egyforma intenzitással. Ugyan egyik nemnél sem merült fel olyan tevékenység, amit kizárólag mobiltelefonon végeznének, ám a férfiak a tevékenységek csupán 57 százalékát végzik inkább vagy kizárólag számítógépen. Ugyanez az arány a nőknél jóval magasabb, 71 százalékos szinten áll. A férfi internetezők tehát most kicsit hasonló dolgot művelnek, mint két évtizeddel ezelőtt a számítógépek tömeges megjelenésénél: ezúttal az okostelefonok használatában mutatnak nagyobb aktivitást.
Internetezésben nem vagyunk a sor végén
Az Eurostat adatai alapján a kutatás megvizsgálta, hogy a magyarországi internet-használati szokások milyen hasonlóságot vagy éppen különbséget mutatnak más európai uniós tagországokhoz képest. Az Unióban a 16-74 éves korosztályban minden ötödik férfi és minden negyedik nő sohasem használta még az internetet, legyen szó akár otthoni, akár munkahelyi használatról. Magyarországon mindkét nem esetén nagyobb ez az arány, a férfiak negyede, a nők 27 százaléka még soha életében nem internetezett.
A rendszeres – legalább heti egyszeri – internethasználatra vonatkozó EU-átlag a férfiaknál 73, a nőknél pedig 67 százalék. Magyarországon a férfiak 71, a nők 68 százaléka internetezik legalább hetente egyszer. Rendszeres internethasználat tekintetében tehát megfelelünk az európai uniós átlagnak. Hasonló összképet mutat a gyakori – mindennapos vagy majdnem mindennapos – internethasználat. Ebben a tekintetben az uniós átlag a férfiaknál 62, a nőknél pedig 55 százalék. Ugyanez hazánkban 60 és 56 százalékos arányt mutat.
Hungarikumok
A felmérésben tevékenységek szerinti bontásban is összehasonlították a hazai internetezők viselkedését az uniós tagállamok átlagos eredményével. Ebben a felosztásban azonban már jelentős különbségeket mutatnak a magyar internetezési szokások. Míg az EU egészében mind a férfiak, mind a nők a legtöbben egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információ keresésére használják az internetet, nálunk ez a tevékenység a második helyre szorult az online hírek, újságok olvasása mögött. Érdemes megemlíteni még, hogy Magyarországon a közösségi hálózatokat sokkal többen használják, mint az uniós tagállamokban általában. Itthon mind a nők, mind a férfiak több mint fele aktív egyik vagy akár több közösségi oldalon, miközben az EU-átlag alig 38 százalék. És persze van olyan téma, amelyben csak kullogunk a többiek után: internetbankolásban és termékek/szolgáltatások online eladásában messze rosszabb eredményeket produkálnak a magyar urak és hölgyek.
Internethasználat tevékenységenként

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?