Októbertől már az 27001-es szabvány új verziója szerint minősíttethetjük szervezetünket. A változásokat Sándor Zsolt, a Gill & Murry tanácsadó cég vezetője, foglalta össze olvasóinknak.

Az ISO 27001 új verziójáról szóló cikksorozatunk előző részében összefoglaltuk, hol érhető tetten a szabvány szellemiségének változása. A leglényegesebb változások a rizikó tulajdonosának és az az információ biztonság szempontjából releváns érdekelt felek azonosítása terén fedezhetők fel. Emellett számos apróbb de fontos változás van még az új szabványban. Nézzük át ezeket is!

Dokumentált információ az új fogalom

A szabvány 2005-ös verziójának 4.3 pontjában részletes felsorolást tartalmazott a kötelező dokumentumokról. Az új verzióból ez a pont teljes egészében hiányzik. Ugyanakkor bevezet egy új fogalmat a "dokumentált információt". Nézzük meg, mi indokolta az új fogalom bevezetését!

A dokumentáció még mindig elsősorban papíralapú tevékenységet jelöl a legtöbbeknek. Úgy tűnik, nehéz a „papírszemléletből” kitörni. Pedig a dokumentált információ ma már jelenthet digitálisan tárolt információkat. Korábban is sok partneremnél tároltuk ezeket wiki jellegű verziókövetéssel ellátott dokumentumkezelő rendszerekben, és a legtöbb auditor el is fogadta ezt a módszert. Most végre a szabvány is felszabadította a dokumentálás szabályait.

A szabvány dokumentumkezelésre vonatkozó része pontos elvárásokat fogalmaz meg a dokumentumok tárolásával kapcsolatosan. E szerint biztosítanunk kell:

• az adatok bizalmasságát, integritását és rendelkezésre állását;
• az adatokhoz való hozzáférés kontrollálását;
• a tárolás és megőrzés mellett a dokumentumok olvashatóságát;
• verziókövetését;
• valamint selejtezését.

Kockázatelemzés, kockázatkezelés

Megmaradt a szabványban a kockázat hatásának és valószínűségének vizsgálati igénye. De míg korábban a kockázatelemzés módszerét minden alkalommal dokumentálni kellett, a szabvány 2014-es kiadása alapján már csak azt kell meghatároznunk, hogy milyen módszertan (pl. CRAMM – Central Computer and Telecommunication Agency Risk Analysis and Management Method, kettős összehasonlítás, FTA – Fault Tree Analysis) szerint elemezzük a kockázatokat.

Az alkalmazónak meg kell határoznia információbiztonsági célokat. A céloknak szerepelniük kell az információbiztonsági politikában, vagyis a politikának rendelkeznie kell ezekről a célokról, és keretet kell biztosítani ezekhez.

A szabvány szerint a céloknak mérhetőnek kell lenni. Ezért meg kell határozni, hogy:

• milyen erőforrásokra lesz szükség;
• ki lesz az információbiztonsági cél felelőse, végrehajtója;
• mikor tekintjük a célokat teljesültnek;
• hogyan értékeljük az eredményeket.

Mint olyan sokszor, az ördög itt is a részletekben rejlik. Célokat meghatározni egyszerűnek tűnhet. De próbált-e valaki mérhető és a fentiek szerinti részletességgel definiálni célokat? Eddigi tapasztalataim szerint ez egyáltalán nem kézenfekvő, és a szervezeteknek igencsak kihívást jelent.

A teljesítményértékelés

A szabvány értékelésre vonatkozó fejezete – akárcsak a többi rész – pontokba szedve tartalmazza az elvárásokat. Rendelkezik például arról, hogy kinek és mikor kell figyelemmel kísérnie a folyamatokat. Bár csak megjegyzésként, az új verzió megfogalmazza azt a kritériumot is, hogy az értékeléshez összehasonlítható és megismételhető eredményeket kell produkálnunk.

Az értékelésnek ki kell térni a folyamatok megfigyelésére is. Ezzel kapcsolatban a szabvány hangsúlyozza: nem elég a megfigyelés során adatokat begyűjteni, hanem azokat elemezni is kell. Talán fölösleges is magyarázni ennek jelentőségét: a monitorozás és a logok gyűjtése önmagában már nem elég. Ugyanis csak az adatok elemzésével juthatunk olyan ismeretekhez, melyekből tanulhatunk, és a visszacsatolás révén pontosíthatjuk a teljesítményértékelést.

Probléma- és incidenskezelés

A széles körben alkalmazott ITIL (Information Technology Infrastructure Library) jól megfogalmazza a incidens- és problémakezelés módszertanát. Mostantól azonban az ISO 27001 szabvány is elvárja az alkalmazóktól, hogy határozzák meg azokat az eseteket, melyekben fel kell deríteni az incidensek okait.

Jól látható a szabványalkotók szándéka: ne csupán kezeljük az incidenst, és dokumentáljuk a kezelését, hanem bizonyos előfordulási szám után automatikusan induljon be egy folyamat (azt előre ki kell alakítani), amely az esetek okát is felderíti.

Új kontrollok

Sándor Zsolt
tréner, a Gill & Murry tanácsadó cég vezetője

A szabványban alkalmazott kontrollok többsége, vagy legalább a koncepciója, már a korábbi verziókban is szerepelt. Van azonban egy újdonság, amely lényegében egy korábban törölt kontroll újrafogalmazása. Ez a 6.1.5-ös pont, amely az "Információvédelem a projektmenedzsmentben" címet viseli.

A szabvány elvárása ugyanis, hogy a szervezet által menedzselt projektek indításakor a projektcélok között szerepeljen az információbiztonság, amit a projekt teljes időtartama alatt folyamatosan kontrollálni is kell az alkalmazónak.

Az informatikai rendszer fejlesztésére vonatkozóan is vannak új kontroll-előírások. Ezek összességében azt célozzák, hogy a szabvány alkalmazói nagyobb figyelmet szenteljenek a fejlesztések megtervezésére, a tesztelés folyamatára, sőt a fejlesztői környezet biztonságára is.

Személyes tapasztalataim

Két felkészítésen túl, várva az októberi, novemberi minősítő auditokat a legnagyobb kihívást az információbiztonsági elvárások külső partnerek felé történő közvetítése és a meglévő szerződések kiegészítése jelentette.

Áprilisban még azt gondoltam, hogy a rizikófelelősök azonosítása lesz a legnagyobb probléma. Valóban ez a második legnagyobb kihívás, de itt jól azonosítható a szabvány alkotóinak szándéka, aminek következtében sok esetben valóban megfelelő helyre került a kockázat kezelése, ami nagyban növelte a szervezetek információbiztonsági szempontból is tudatos működését.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.