A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál közönsége által kitöltött kérdőívekből kiderül, hogy sokan a papír mellett már az elektronikus formátumot sem vetik meg. Az illegális letöltést beismerők aránya 42 százalék volt.

A nemrégiben lezajlott XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a látogatóknak lehetőségük nyílt egy kérdőívet kitölteni, amelyben az e-könyvek elfogadottságával, az elektronikus eszközök használatával kapcsolatos kérdésekre vártak választ a szervezők, illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

Női szokás

A kérdőívek kitöltői között elsöprő többségben (71%) voltak a nők, ami egyrészt összefüggésbe hozható azzal, hogy manapság a hölgyek körében népszerűbb az olvasás, de az is közrejátszhatott ebben, hogy a nők általában pozitívabban állnak hozzá a kérdőívek kitöltéséhez. A válaszadók közel egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud elektronikus könyvet olvasni. A kitöltők csaknem fele már olvasott, további 9 százaléknyian pedig rendszeresen olvasnak e-könyvet.

A válaszadók 44 százaléka még egyáltalán nem olvasott e-könyvet, 28 százaléknak ugyan nincs olvasóeszköze, de olvas e-könyvet, és további 28 százaléknak van is olvasó eszköze és olvas is elektronikus könyvet. Az első adat a könyvfesztivál látogatóinak "elitizmusát" mutatja, hiszen egy februári, a teljes internetező lakosság körében készült felmérésben csupán a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valaha is e-könyvet olvasott volna.

Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka választja az e-könyvet, 84 százalékuk marad a hagyományos, nyomtatott formánál. Azon válaszadók közül, akiknek van e-könyv-olvasójuk, több mint egyharmadnyian választanák ez e-könyvet a hagyományossal szemben.

Érdekes válaszok születtek az e-könyvek kínálatával kapcsolatban. Miközben más forrásokból, többek között a fentebb hivatkozott kutatásból is az látszik, hogy az elterjedés egyik legnagyobb kerékkötője az elérhető kötetek szűkössége, a könyfesztiválozó e-könyvet olvasók több mint fele állította, hozzájut ahhoz a könyvhöz, amelyet olvasni szeretne. Alig egyharmadnyian jelezték, hogy nem jutnak hozzá, mert sok könyv csak nyomtatott formában jelenik meg.

Fehéren, feketén

A válaszadók fele töltött már le az internetről könyvet. Közülük viszonylag sokan, 42 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy volt példa arra, hogy illegális forrásból töltöttek le. Ennél valószínűleg a tenyleges arány jóval magasabb, hiszen törvénytelen akciót az emberek jó része még anonimitás mellett sem szívesen vállal fel. Az illegális tartalmak magas arányú használatát jelzi az is, hogy a letöltőknek mindössze 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy e-könyv beszerzésekor figyel arra, hogy csak legális weboldalról szerezzen be könyvet. A válaszadók 43 százaléka ugyan figyel arra, hogy legális legyen a letöltés, de igénybe vesz illegális forrást, ha a könyvhöz csak azon keresztül juthat hozzá. A kérdőívet kitöltők majd egynegyede számára pedig egyáltalán nem fontos, hogy legális vagy illegális a forrás, ahonnan a könyveit letölti.

Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke szerint bár a 2013-ban készített Hamisítás Magyarországon című fogyasztói kutatási jelentése szintén rámutat arra, hogy a fiatalok mintegy harmada használ illegális forrásból származó tartalmakat, ugyanakkor a megkérdezettek ötöde fizetne a tartalomért, ha ahhoz olcsóbban juthatna hozzá, mint jelenleg. Ezen viszont érdemben nehéz segíteni addig, amíg eltérő adóterhek sújtják a nyomtatott és az elektronikus tartalmakat. A nyomtatott változat áfája 5, a digitálisé ellenben 27 százalék.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.